Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Az ember. 10. Az anyakönyvi kivonat csakis a születés és keresztelés tényére tekinthető közokiratnak, nem pedig egyszersmind arra is, hogy a születés törvényes házasságból vagy házasságon kivül való viszonyból eredett. Curia 1891 május 26-án 8670. sz) 11. Az anyakönyvvezető lelkész a születés törvényes vagy törvénytelen voltának megbirálására jogosítva nem lévén, a házasság tartama alatt született gyermekre nézve megállapított törvényes vélelmet meg nem döntheti az, hogy a gyermek az anyakönyvbe törvénytelennek lett bejegyezve. (Curia 1879 február 7-én 1396. sz) 12. A született gyermekek száma nem tanukkal, hanem szabályszerű családi értesítővel igazolandó. (Curia 1894 október 21-én 5672. sz.) 13. A születésekre vonatkozó alapbejegyzéseknek megváltoztatását tárgyazó birói határozatok tekintet nélkül a gyermekek vallására, azokkal a lelkészekkel is közlendők, kik az alapfeljegyzésre vonatkozó anyakönyveket kezelik. Curia : Igaz ugyan, Hogy a gyermekek leszármazására nézve változtatást elrendelő birói határozatok az 1894 : XXXIII. t.-cz. 43. §-a szerint az illető állami anyakönyvvezetővel közlendők; tekintve mégis, hogy ennek a törvénynek hatálybalépése előtt vezetett felekezeti anyakönyvek oly közokiratok, melyekből az idézett törvényczikk 94. §-a szerint a lelkészek közbitelességü kivonatokat kötelesek kiszolgáltatni, eme kivonatok hitelének megóvása czéljából indokolt, hogy a születésekre vonatkozó alapbejegyzéseknek megváltoztatását tárgyazó birói határozatok, minden tekintet nélkül a gyermekek vallására, azokkal a lelkészekkel is közöltessenek, a kik az alapfeljegyzésre vonatkozó anyakönyveket kezelik és pedig annyival inkább, mert eme változtatások feljegyzése, illetve kitüntetése hitelvi akadályokba nem ütközik s igy jelen Ítéletnek az illető lelkészszel való közlése is elrendelhető volt. (1897. deczember 21-én 2007. sz.) 14. Az a kérdés, hogy az önképviseletre nem jogosított ügyfelek a perben törvényesen képviselve vannak-e, hivatalból vizsgálandó. (Curia 1896 márczius 17-én I. G. 185/1895. sz.) 15. Az atya mindaddig, mig életben van és atyai hatalmától törvényes uton meg nem fosztatik, törvényes kiskorú gyermekei képviseletére egyedül jogosult. (Budapesti tábla 1899 deczember 28-án I. G. 312/1899. sz.) 16. A törvénytelen gyermek anyja jogosítva lévén a törvénytelen gyermeke részére tartásdijat követelni, ha maga az anya is kiskorú, ugyanez a perben a saját természetes és törvényes gyámja által törvényesen van képviselve. Curia: Az alperes felülvizsgálati kérelmében első sorban felhozott az a panasz, hogy a felebbezési biróság megsérette az 1877 : XX. t.-cz 39. §-ának rendelkezését, a midőn hivatalból nem utasitotta vissza azt a