Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
140 A házasság alatt szerzett vagyon, kezelési joga. tulajdonául vélelmezendő, a ki az ingatlannak tulajdonosa. Minthogy azonban, mint már fentebb is kiemeltetett, a felebbezési bíróság a felperes által a perbe vitt jog megállapítása czéliából felhozott bizonyítékok mérlegelése mellett tényállás megállapításába nem bocsátkozott, stb. (1903 I. G. 381. és 1898 I. G. 423. sz. a.) 37. A neje vagyonát kezelő férj, mig a házassági kötelék fennáll, neje ellenében az ennek vagyoni viszonyait érintő követelést (mint másnak engedményese sem) nem érvényesíthet. a) Curia: A férj, nejének a házassági viszonynyal összefüggésben nem álló, külön lekötelezéseiből származó adósságáért nem felelős ugyan, s azt neje helyett kifizetni nem tartozik, de ha azt mégis kifizeti s a hitelező által magára engedményezteti, az engedmény alapján támasztott követelés ellenében a nő is épen ugy, mint minden más adós általában, nemcsak azokat a kifogásokat érvényesitheti, melyek őt a hitelező ellen megilletik, de azokkal a kifogásokkal is joghatályosan élhet, melyek őt az engedményes ellen megilletik. (1898 augusztus 31-én I. G. 167. sz. a.) b) Budapesti tábla: Felperes keresetében beismerte, hogy a perbe idézett alperes neki férje és hogy egymástól elkülönitve élnek ugyan, de házassági viszonyuk itéletileg fel nem bontatott. Minthogy törvénykezési gyakorlatunk szerint a házastársak közötti vagyoni kérdések a válóperben vagy ennek befejezte után külön peruton nyerhetnek megoldást s a házasság felbontása előtt egymás elleni igényeiket per utján nem érvényesíthetik: ugyanazért felperest keresetével elutasitja. (1891 február 12-én 46516/1890. sz. a.) Curia helybenhagyja, mert felperes, ki alperes férjétől a házassági kötelékre nézve törvényesen elválasztva nincsen, de ettől tényleg különváltan él, az együttélés tartama alatt, férje helyett állítólag teljesített fizetések visszatérítését követeli. Az ilynemű vagyoni viszonyok iránti kérdések azonban a házassági kötelék fennállásáig egymás irányában a házasfelek egyike által sem támaszthatók. Ugyanazért tekintve, hogy felperes nem természetben meglevő saját értékét tette kereset tárgyává, ezzel őt elutasítani kellett, stb. (1891 október 30-án 4131.) ; 38. A nejével közös háztartásban élő és neje vagyonát is kezelő férj a közösen kötött kölcsönügyletből a kölcsön visszafizetése alapján neje ellen nem bir követelési joggal. Curia: Peres felek közt a házassági kötelék törvényesen megszüntetve nem lévén, felperes, ki mint férj alperes neje vagyonát is kezelte, ez idő szerint a közösen kötött kölcsönügyletből annál kevésbé birhat követelési joggal, mert alperes vagyonának jövedelmeiről nem számolt; tehát az sincs bizonyítva, hogy a kereseti tartozást sajátjából teljesítette volna. A másodbirósági elutasító ítélet tehát ezen indokból volt helybenhagyandó. (1883 november 22-én 3364. sz. a.)
