Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 108., 114. §. — Anyagi rész. 113 297. Az ideiglenes nőtartás iránti pernek czélja épen az, hogy mindaddig, mig a válóperben eljáró biróság jogerős Ítéletet hoz, a nő eltartásáról gondoskodva legyen, ép azért nincs helye annak, hogy az ideiglenes nőtartás iránti per a válóper végleges befejezéséig felfüggesztessék és pedig a jelen esetben annál kevésbé, mert a tényállás szerint nem nyert megállapítást az, hogy felperes az ellene az alperes férje által meginditott válóperben az ideiglenes nótartás iránt inditott jelen pert megelőzőleg támasztott volna viszonkeresetet a végleges tartás iránt. (Curia 1901 július 4-én I. H. 30. sz.) 298. Ha a férjétől különváltan élő nő közös kiskorú gyermekeiket maga tartja el, ugy joga van e tartás egyenértékét a férjtől követelni, kivéve, ha a nő férjét minden jogos ok nélkül hagyta el, mely esetben ideiglenes tartásdijat sem a maga, sem gyermekei részére követelni nem jogosult. Igaz ugyan, hogy a mennyiben a házastársak elváltán élnek és a kiskorú gyermekeket az anya tartja és látja el, ez utóbbitól az a jog, hogy az általa fedezett tartás egyenértékét a férjtől saját személyében is követelje, meg nem tagadható, a mennyiben azonban az ideiglenes elválásban élő nő férjét minden jogos ok nélkül hagyta el, az a férjtől ideiglenes különtartást sem a maga, sem gyermeke részére követelni nem jogosult, már pedig a felebbezési biróság Ítéletének a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint alperes ellen oly tények, a melyekből következtethető lenne, hogy felperes az együttélést jogos okból szakitotta meg, meg nem állapíttattak s ezenfelül alperes kijelentette, hogy ugy nejét, mint gyermekét visszafogadni hajlandó. (Curia 1901 szeptember 20-án I. Gr. 291. sz.) 114. §. Magyar állampolgár házassági perében csak a magyar biróság ítélete hatályos. 299. Magyarországon községi illetőséggel biró magyar állampolgárok által kötött házasságokra nézve a bíráskodás az 1894: XXXI. t.-cz. hatálybalépte óta a 114., 133. és 136. §§. értelmében az 1868: LIV. t.-cz. 36. §-a szerint annak a kir. bíróságnak hatáskörébe tartozik, melynek területén a házasfelek állandó és utolsó együttélésük volt. Alperes (férj), kinek illetőségét a nő követi, ugyan Zimonyban született, de az 1886: XXII. t.-cz. 10. §-a értelmében szakadatlanul Budapesten való lakás által megszerezte a budapesti illetőséget, dáczára annak, hogy kilépését a zimonyi illetőségből formailag be nem jelentette. (Curia 1903 január 13-án 5416/p. sz.) 300. Angol alattvalóknak Magyarországon kötött házassága Magyarországon felbontható a magyar biróság által, ha a házasságkötés előtt és után a felek Magyarországon laktak. (Curia 2893/1898. sz.) 301. Magyar honos (görög nem egyesült) Romániában 1890-ben polgári házasságot köt; felek Magyarországon laknak, de a nő keresetére a román biróság 1894-ben felbontja a házasságot. 1899-ben a férj magyar Grecsák; Magyar Döntvénytár. VII. 8