Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

94 Házassági törvény. 92—84. §. — Anyagi rész. tandók a férj viseletét illetően azok a tények is, melyek indokolttá tehették azt, hogy a nő a visszatérést alapos okból megtagadhatta, mivel ily tények meg nem állapithatása esetében a nő különélése alapos ok nélkülinek lévén tekintendő, ez férjétől külön eltartást követelni nem jogosult. (Curia 1902 október 4-én I. G. 308. sz.) 223. Ha a nő a tartásról lemondott, még akkor sem jogosult az ideiglenes különélés esetére férjétől tartást követelni, ha a különélés a férj hibájára vezethető vissza. Az 1894: XXXI. t.-cz. 92. §-a szerint a tartásra nézve a házastársak szabadón egyezkedhetnek és a nő a tartásról le is mondhatván, a mennyiben az ily szerződés a törvény által előirt alakszerűséggel jött létre, az a tartásról való lemondásra vonatkozó részében is jogérvénynyel bir, a mennyiben a nő tartási igényéről lemond, az ideiglenes különélése esetére még akkor sem jogosult férjétől tartást követelni, ha a különélésre a férj szolgáltatott okot. (Curia 1900 november 28-án I. Gr. 312. sz.) 93. §. A férj tartási kötelezettsége megszűnik, ha a nő uj házasságot köt. 224. A H. T. 93. §-a dispositiv rendelkezést tartalmaz, melytől a felek közös megállapodással el is térhetnek, s ennek folytán, ha a férj kötelezi magát, hogy nejének házasságuk felbontása esetére mindaddig fizet tartásdijat, mig neje hozományát ki nem szolgáltatta, ugy a nő az 1894: XXXI. t.-cz. 93. §. ellenére tartás iránti igényét férje ellen akkor is érvényesitheti, ha másodszor házasságra lép s ezen igénye csak akkor szűnik meg, ha hozományát visszakapta. (Curia 1902 május 30-án 3362. sz.) 94. §. Az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti. A nem vétkes nő azonban férje nevét a házasság felbontása után is megtart-, hatja, ha ezen akaratát a perben kifejezte. A biró köteles a nőnek ezen jogát a felbontó Ítéletben kimondani. 225. A H. T. 94. §-ának az a rendelkezése, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, imperativ közjogi szabály, melyet a feleknek közmegegyezéssel sem áll módjukban megváltoztatni. Kir. törvényszék: Alperest azzal a kérelmével, hogy férje nevét továbbra is viselhesse, elutasítani kellett, mert a házassági törvény 94. §-ának határozott és kifejezett rendelkezése szerint az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, miből kifolyólag a törvény ebbeli rendelete ellenére a vétkesnek nyilvánitott alperes, férje nevének további viselésére — mindamellett, hogy felperes ezt nem ellenezte — biróilag fel nem- jogosítható. (1902 május 6-án 1342. sz.) — Budapesti tábla : Helybenhagyja, mert a házassági törvény 94. §-ának azon tiltó rendelkezésével szemben, hogy a vétkes nő férje nevét nem viselheti, mint közjogi hatályú rendelkezés ellenében, a felek egyességi megállapodásának joghatály nem tulaj donitható. (1902 juinus 25-én 5120. sz.) — Curia: Helybenhagyja. (1902 október 15-én 6445. sz.)