Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 83. §. — Anyagi rész. nem indította, bontás iránti keresetét pedig csak 3 évvel az elhagyás után adta be, — még ily keresetet sem indíthat többé. Kir. törvényszék : Dr. C. Péter ügyvéd által képviselt K. Emma felperesnek ifj. M. János alperes ellen házasság felbontása iránti perében itélt: a felek között 1893 augusztus 14-én kötött házasság a H. T. 80. §. a) pontja alapján alperes vétkéből felbontatik és az alperes a H. T. 85. §-a alapján vétkesnek nyilvánittatik. Indokok: Felperes keresetében a közte és alperes közt kötött házasság felbontását kérte az 1894 : XXXI. t.-cz. 80. §. a) pontja alapján, mert alperes együttélésük idején vele durván bánt, házastársi kötelességeit felperes, mint neje ellen, soha sem teljesitette, ugy, hogy e miatt 1896-ban tőle végleg eltávozott, minekelőtte már egy izben az életközösséget alperessel a stájerlaki r. k. lelkész békéltetésére visszaállította, de eredménytelenül. Alperes a durva bánásmódot tagadta, beismerte azonban azt, hogy felperessel soha sem közösült. A kereset ama részében, melynek alapját alperes durva bánásmódja képezett volna, elfogadható bizonyítást nem nyert, de a H. T. 83. §-a szerint az ezen alapuló. kereseti jog meg is szűnt. Mivel azonban alperes beismerésével, ugy M. J. plébános ama Vallomásával, hogy már a felek együttélése idejében panaszolta előtte felperes a békéltetési kísérleteknél alperes nemi képtelenségét, valamint a törvényszéki orvos adta véleményekkel bizonyitottnak látta a kir. törvényszék azt, hogy felperes alperes által együttélésük idejében nemileg nem érintkezett s hogy ennek oka alperesnek a házasság megkötése óta tartó állandó nemi képtelenségében rejlik. S mivel ezáltal alperes részéről a házassági kötelességek oly súlyos megsértése okoztatott, a mely a házasság felbontására elegendő indokot képez ; tekintetbe véve azt, hogy a peres felek viszonyának megfigyeléséből megállapítható, hogy a további életközösség felperesre nézve elviselhetetlen lenne : a házasságot alperes vétkéből a H. T. 83. §. a) pontja alapján fel kellett bontani és alperest a 85. §. alapján vétkesnek nyilvánítani. (1900 május 31-én 7300. sz.) Kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság Ítéletét nem felebbezett részében érintetlenül, ugyanezt az ítéletet a házasság felbontását tárgyazó hivatalból felülvizsgált részében pedig olyan értelemben, hogy a házasságot a H. T. 80. §. a) pontja alapján alperes hibájából veszi felbontottnak és ugyanazt a 85. §. értelmében vétkesnek nyilvánítja, helybenhagyja, megfelelő indokai alapján és azért, mert a H. T. 99. §-a értelmében elrendelt békítési kísérlet eredményére nem vezetett és az sem remélhető, hogy felek az 1896. évben megbontott házas együttélést visszaállítják. (1900 október 1-én 2428. sz.) Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete a házasság felbontását tárgyazó részében megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Egyebekben a másodbiróság Ítélete érintetlenül marad. Indokok: Az elsőbiróság ítéletének a másodbiróság által fentartott az az indoka, mely szerint felperesnek a durva bánásmód miatt emelt panaszra alapított kereseti joga az 1894 : XXXI. t.-cz. 83. §-a szerint elenyészett, e helyütt is elfogadtatik. Minthogy azonban a felperes által hasonlóan bontó okul felhozott az a további panasz, hogy alperes a házassági tartozás teljesítését következetesen megtagadta s az egész együttélés