Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)
Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 96. §. (3858. sz. 1898 október 21.) Szegedi tábla helybenhagyta (6299. sz. 1898 •deczember 20.) — Curia helybenhagyta (4961. sz. 1899 deczember 13.) 209. Ugyanazon ügyben két személy reábirása hamis tanuzásra. Vádlott két személy irányában valósitotta meg azt, a mit a B. T. K. 222. §-a büntetés alá helyez. Ehhez képest, tekintve, hogy térben és időben amúgy is különböző cselekmény megvalósitott és egyszersmind az igazságszolgáltatásnak a tanuzáshoz kötött jogi érdekét mennyiségileg ismételten, minőségileg pedig veszélyesebben megtámadó törekvés : két személyt hamis tanuzásra reábirni, az által a körülmény által egyetlen büntetendő cselekménynyé egybe nem olvad, hogy a két tanú egy és ugyanazon ténybeli állítás hamis bizonyitására hivatott fel: a vádbeli cselekményt a törvénynek megfelelően a B. T. K. 222. §-a alá eső két vétségnek "kellett minősíteni. (Curia 1583. sz. 1894 november 7.) 210. Hamis vád két személy ellen bár egy alkalommal, anyagi halmazat. (Curia 1007. sz. 1896 január 17.) 211. Az esetben, ha a hatósági közeg hivatalos feladatának foganatosításában az által akadályoztatik, hogy ellene a megakadályozás czéljából testi sértés büntette vagy vétsége követtetik el és ha ez által a megakadályoztatás be is következett: a tettes a B. T. K.-nek 165., illetőleg 168. §-aiban, valamint 310. §-ában, esetleg a 303. §-ában, illetőleg az eredményhez képest a B. T. K. XX. fejezete további rendelkezésében meghatározott büntetendő cselekményekben mondandó ki bűnösnek és a halmazat szempontjából ellenében nem a B. T. K. 95. §-a, hanem 96. §-a alapján az általános rész VII. fejezetének további rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 28. sz. curiai döntvény. (L. jelen munka I. k. 373. 1.) 212. Hatóság elleni erőszak közben elkövetett ölés kísérlete. A törvényszék Ítélete indokolásából következtethető azon nézete, mintha a hatósági közeg ellen egyidejűleg elkövetett erőszak és ölési -Msérlet anyagi bűnhalmazatnak egyáltalában nem tekintethetnék, nem volt elfogadható azért, mert a hivatalos kötelesség erőszakos akadályozása és a hatósági közeg életének, mint a hivataloskodás keretén kívülálló személyi tulajdonai, két egészen különböző, a B. T. K. egy közös rendelkezése alá nem foglalt s annyira önálló büntettet képez, hogy azoknak elkövetéséből ugy a szándék, mint az akarat többségének, tehát azon ismérveknek fenforgása joggal következtethető, melyek az anyagi bűnhalmazat fogalmát a B. T. K. 96. §-a szerint állapítják meg. Az pedig, bogy a külcselekmény egysége egymagában meghiúsíthatná azon jogos követelmény foganatosítását, hogy a különálló jogsértések mindegyike megfelelő büntetéssel sujtassék: a büntető törvény czélja és feladatára való tekintettel, helyesnek élnem ismerhető. (Curia 7299. sz. 1883 július 31.) 213. Csősz bántalmazása (165. §.) a behajtott kosok elterelése (368. %.) után. Minthogy vádlott a vagyoni jog biztonsága ellen irányzott, a B. T. K. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségét már elkövette