Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

00 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 92. §. 92. §. T3a az enyhítő körülmények annyira nyomatékosak, vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a cselekményre meghatározott büntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne : ez esetben ugyanazon büntetési nem a legkisebb mértékig leszállítható és ha ez is tulszigoru volna : határozott időtartamhoz kötött fegyház helyett börtön, — börtön helyett fogház, — fogház helyett pénzbüntetés — ezen büntetési nemek legkisebb mértékéig állapitható meg. Halálbüntetés helyett tizenöt évi, életfogytig tartó fegyház helyett pedig tiz évi fegyháznál kisebb büntetés a jelen szakasz esetében sem. állapitható meg.1) Leszállítás és átváltoztatás szabályai. 166. Kísérlet esetén a büntetés a 92. §. alkalmazásával két fokkal leszállítható. A B. T. K. 66. §-a szerint a kísérletre a büntetés a véghezvitt bűntettre vagy vétségre megállapított legkisebb mértéken alul is, sőt a megállapítottnál enyhébb' büntetésnemben is kiszabható, de ebből csak az következik, hogy a törvény különös részében megállapított büntetés helyett az ahhoz legközelebb eső büntetési nem is alkalmazható, jelesül fegyház helyett börtön, nagyszámú és nyomatékos enyhítő körülmények esetén pedig fogházbüntetés csak a B. T. K. 92. §-a alkalmazásával foghat helyt. (Curia 2756. sz. 1893 október 26.) 167. Fegyházbüntetési tétel esetén akkor is börtön szabható, ha mint pl. a 384. §. esetén a fegyház minimuma öt évben van megállapítva. (Curia 1779. sz. 1891 szeptember 18.) 168. E §. alkalmazása esetén fegyház helyett börtön csak két éven aluli tartamban szabható. A büntetési tétel átváltoztatásánál általános szabályul szolgál az, hogy enyhébb büntetési nemben csak akkor lehet kiszabni a büntetést, jelesen a börtönbüntetés csak abban az esetben alkalmazható, ha a törvényes büntetési nem, a mint t. i. a jelen esetben a B. T. K. 306. §-án alapuló fegyházbüntetés legkisebb tartama is túlszigoru, de ilyenkor a börtönbüntetés a fegyház legkisebb mértékén, t. i. két éven alul szabandó ki. (Curia 5829. sz. 1903 június 23. Állandó gyakorlat.) 169. Ha e §. mellett fegyház helyett börtön szabatott, a B. T. K. 93. §-a figyelembe nem jöhet. Minthogy a B. T. K. 93. §-a a bűnös aggkorát vagy testi gyengeségét szem előtt tartva, csak az iránt rendelkezik, hogy az ilyen egyének az ellenük kiszabandó fegyházbüntetés helyett, ha ez egyáltalán túlságosan súlyosnak mutatkoznék, a határozott ideig tartó fegyházbüntetés legmagasabb mértékéig felemelhető tartamú börtönbüntetésre ítéltessenek, az iránt azonban, hogy ezen börtönbüntetésre nézve is a 92. §. alkalmazható volna, semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, az ilyen egyénekkel szemben tehát, ha ellenük a 92. §. alapján amúgy is fegyJ) Az egyes enyhítő körülmények felemlitését tartalmazó határozatokat nem vettük fel, mert absolut érvényű, enyhítő körülmény nem létezik és mi az egyik esetben enyhítő, az más viszonyok közt sulyositó lehet.