Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)
Curiai bíráskodás. 83 I. A választási, illetve küldöttségi elnöknek rendelkezése a szavazatok visszautasítása vagy elfogadása kérdésében nem megtámadhatatlan és a végleges döntés e kérdésekben a kir. Curiát illeti meg. II. Bárha a választásnál használt törvényhatósági névjegyzék példányában valamely választó neve tévedésből nem, vagy nem helyesen fordul elő : e czimen az ily választó szavazati jogától el nem üthető, — feltéve, hogy a választás alatt szavazni akart és választói minősége a Curia előtti eljárásban a névjegyzék többi hiteles példányaiból utólagosan igazoltatik. Ez esetben ugyanis a 4. §. alkalmazásának van helye. III. Az ellenjelölttel szemben feltétlen érvénytelenségi ok fennforgásának csak az esetben van (feltétlen) jelentősége, hogyha a kérvényezők a 28. §-ra alapított kérelmet is előterjesztették. Mert ennek elő nem terjesztése vagy elutasítása esetén a feltétlen érvénytelenségi ok megállapításának is csak az lehet a következménye, hogy az ekkép nyert szavazatok a képviselő érvényes többsége kiszámításánál az ellenjelölt szavazataiból levonandók. A feltétlen érvénytelenségi oknak az ellenjelölttel szemben való megállapítása azonban sem a kérvény elutasítását nem eredményezheti, sem pedig az ellenjelöltre különben érvényesen íeadathatott szavazatoknak a törvényes többség kiszámításánál való szerepeltetését nem akadályozhatja. 2) IV. Bárha a képviselő ellentjelöltjével szemben az ellenkérvényben előadott feltétlen érvénytelenségi ok be is igazoltatott, a 122. §. rendelKezése mégsem nyújt törvényes alapot az azt, illetve az alapját képező tényeket elkövető egyén cselekvő és szenvedő választóképességének felfüggesztésére, mert az ily cselekvény a választás érvénytelenségét eredményezett érvénytelenségi okkal kapcsolatban nem áll. 3) ítélet: 455/1902. c. b. sz. Az 1901. évi október 2-án Tápén megtartott országgyűlési képviselőválasztás az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 10. s ezzel kapcsolatos 6. pontja, valamint a 3. §. 13. és 27. pontjai alapján érvénytelennek kimondatik és a megválasztott képviselő, Enyedi Lukács, valamint az összes választásvédők egyetemlegesen arra köteleztetnek,'hogy a kérvényezőknek 3691 K. 89 fül. költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessék. Eszes Mátyás kiskun-dorozsmai lakos cselekvő és szenvedő választóképessége 6 havi időtartamra felfüggesztetik. Az összes iratok, az 1899 : XV. t.-cz. 126. §-a értelmében, a m. kir. igazságügyministerhez áttétetnek. Ellenben kérvényezők annak a megállapítására irányzott kérésükkel, hogy a fent emiitett országgyűlési képviselőválasztásnál az érvényes szava2) Lásd Madarász Imre (9. I.), dr. báró Dániel Tibor (12. II., III., IV., V.) Örley Kálmán (17. II), gróf Teleki Gyula (22. IIT—V.), dr. Beck Marczel (26. II.), gróf Teleki Sándor (27. I. 2. bek.), dr. Szivák Imre (30. III—IV.), dr. Kosz Gyula (48. II.), Jakabffy István (51. XI.), Jovanovics István (52. I.) 3) A 122. §. rendelkezésének nem felel meg, mert a törvény a kapcsolat fennforgását ilyen értelemben nem is követeli, hanem csak azt kivánja, hogy megsemmisített választásról legyen szó és hogy valakinek tányében érvénytelenségi ok valósuljon meg. Ellenben arról, hogy az az érvényteleeségi ok, illetve cselekmény pro vagy contra hat-e, a törvény absolute nem szól. Már pedig tekintettel a törvény 28. és 29. §§-aira, egyenesen a törvényhozó szándékába ütközik bármily különbséget tenni a kérvény és ellenkérvény érdemleges tartalma tekintetében és tény is, hogy a fenti megállapítás igazságtalan hátrányt ró az ellenkérvényezőkreí 6*