Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. tett az a vallomása, hogy ő Krakovánban 1901 szeptember 22-én elmondott programmbeszédében a panaszolt kifejezéseket nem használta. Mindezeknél fogva a kérvényt elutasítani kellett stb. 14. Dr. Egry Dezső esete.1) (3. §. 2., 6. p., 7., 23., 70., 98., 121., 122., 127. §§.) I. Minthogy a törvény 7. §-a csak azt engedi meg, hogy a választó előleges intézkedés következtében be- és visszaszállittassék, úgyszintén a választás helyén és annak ideje alatt a szükséges ellátásban (természetben) részesittessék, ennélfogva vesztegetés czéljából adottnak tekintendő az az igéret, a melylyel a képviselő a választónak már megtörtént szállítása és ellátására fordított összegnek utólagosan készpénzben leendő megtérítését helyezi kilátásba a választás befejezése előtt. II. A vesztegetés tényének megállapítása tekintetében mitsem határoz az a körülmény, hogy azok a választók, a kikkel szemben a vesztegetési igéret megtétetett, már leszavaztak, — feltéve, hogy a képviselő a vesztegetési igéret megtételekor abban a meggyőződésben volt, hogy a megvesztegettetni czélzott választók még szavazhatnak.2) Egyáltalában nem irányadó tehát, hogy a vesztegetési ígéretnek tényleg minő hatása volt a szavazatok alakulására. ítélet: 409/1902. c. b. sz. A Pécsváradon 1901. évi október hó 2-ik napján megtartott országgyűlési képviselőválasztás, a melyen dr. Egry Dezső megválasztott országgyűlési képviselőnek jelentetett ki, az 1899.évi XV. t.-cz. 3. §. 2. pontja alapján érvénytelennek kimondatik, dr. Egry Dezső cselekvő és szenvedő választóképessége a mai naptól számitandó egy évi időtartamra felfüggesztetik, és minthogy az eljárás folyamán büntetendő cselekmény jelenségei mutatkoztak, az összes iratok az igazságügy ministerhez áttétetnek stb. Indokok: Kérvényezők az ügynek nyilvános és szóbeli tárgyalásán, Írásbeli kérvényükkel egyezően, szóval azt a kérelmet terjesztették elő, hogy a megtámadott választás az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. és 6. pontjai alapján érvénytelennek kimondassék, és ugyanakkor az érvénytelenségi tényeket és ezekre vonatkozó bizonyítékokat szóval szintén az Írásbeli kérvényükkel egyezőenj adták elő, mindazonáltal kiegészitésekkel és eltérésekkel. Dr.^Egry Dezső meghatalmazottja a kérvényezők részéről felhozott tények valóságát általában véve és egyébként tagadja és kéri, hogy a kérvény elutasittassék és kérvényezők költségben elmarasztaltassanak, különösen előadja a következőket: !) Vál. Pécsvárad, 1901. október 2-án. Kérvényezők Schell János és társai. 2) Ez ebben a formában úgyszólván teljes eltekintés a dolgok objectiv oldalától, a mi annál kevésbbé helyeselhető, mert hiszen az 1899: XV. t.-cz. helyesen felfogott alapgondolata szerint ezen utóbbi törvényben a subjectiv mozzanatok összehasonlíthatatlanul kisebb szerepet játszhatnak csak mint a büntetőjog terén. Tudjuk pedig, hogy a fenti esetben kifejezésre jutott merő subjectivismust ma már maga a büntetőjog is perhorrescálja. Helyes azonban annak megállapítása, hogy az absolut érvénytelenségi ok fennforgása esetén ennek (t. i. az abs. érvénytelenségi ok tényálladékának) a szavazatok alakulására gyakorolt hatása egészen közönbös.