Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

68 Curiai bíráskodás. Krihó Márton szabadelvű választó kocsiját szétszedték, neje arczul ütötte és ezek miatt szavazott Valasek Jánosra. A választásra induló szabadelvűeket általában kövekkel, Saskó István tanítót kövekkel és trágyával dobálta a tömeg, mely végül az iskola elé vonult, a tanítót fenyegette és tót dalokat énekelt. A választásnál Verbón oly nagy volt az izgatottság, hogy néppárti választók, kik a választás végén Valasekre szavaztak, a szolgabírót is meg­támadták, földre teperték, sőt a választás után is megnyilatkozott az izga­tottság akként, hogy Miaván a főszolgabíró fenyegető leveleket kapott és ablakait beverték, a sétára induló főszolgabírót és plébánost magyaroknak gúnyolták. Kérvényezők az e pont alatt felsorolt tényekből azt a következtetést vonják le, hogy számos szabadelvű választó megfélemlítés folytán vagy tar­tózkodott a szavazástól vagy épen Valasek Jánosra szavazott s e miatt hivatkozva az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 10. pontjára és ezzel kapcsolatos 4. pontjára, vitatják, hogy Valasek János az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte. Mindezek alapján kérik a választást érvénytelennek kimondani. Ezekkel szemben a megválasztott képviselő meghatalmazottja tagadja a terhére panaszolt tények valódiságát, becsatolja a tót nemzetiségi párt választási programmját, melynek alapján ő is állott és áll és a mely egyene­sen megczáfolja a kérvényben felsorolt állítólagos tényeket. Kiemeli, hogy ő ugy a főszolgabírónak, mint a községi elöljáróságoknak mindenkor bejelen­tette, hogy mely községben mikor fogja programmbeszédét elmondani és a főszolgabíró mindenütt, kivéve Krakován községben, melyre nézve a beje­lentés a főszolgabíróhoz tévedésből elmaradt, a programmbeszéd elmondá­sánál jelen is volt, a mi már magában véve kizárja az izgatás lehetőségét, mivel a főszolgabíró azonnal intézkedett volna. Tagadja különösen, hogy Krakován községben a neki tulajdonított kifejezéseket használta. Szillaba Béla jegyző, a ki a jegyzőkönyvet felvette, nem volt jelen a beszéd elmondásánál, azok pedig, a kiknek bemondása alapján a jegyzőkönyvet felvette, nem tudnak tótul, tehát a beszédet nem érthették. Különben annak a bizonyítására, hogy ő ezeket a kifejezéseket nem használta, nyilatkozatokat csatol, melyeket a krakováni, továbbá a képviselővel Krakovánban kíséretül megjelent brezovai és miavai lakosok állítottak ki és kéri esetleg ezek kihallgatását. Kiemeli különben, hogy Valasek János Krakován községben egyetlen szavazatot sem kapott. A nyitrai kir. törvényszék előtt állitóan folyó vizsgálatról tudomása nincs és minthogy a kir. Curia ebben az eljárásban csupán jogerős birói Íté­letekhez van kötve, ellenzi a vizsgálati iratok beszerzését. Fejtegeti továbbá, hogy az »uher« szó a politikailag egységes magyar nemzet, ellenben a »magyar« tisztán a magyar faj megjelölésére szolgál s ennek folytán alaptalannak mondja a kérvénynek azt a panaszát, mintha a »magyar« elnevezést a pánszláv mozgalom gunyszónak találta volna ki az államalkotó magyar nép kisebbítésére. Tagadja, hogy Valasek János akár a miavai, akár a brezovai programm­beszéde alkalmával a neki tulajdonított kijelentéseket tette volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom