Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetékí díjjegyzék tételei szerinti beosztás. szerződő felek közül az a személyesen és egyetemlegesen kötelezett, a ki sem az illeték fizetését el nem vállalta, sem az ingatlan birtokába nem jutott, ettől a személyes fizetési kötelezettségtől nem szabadulhat azon a czimen, mert harmadik személyek is dologi kezességgel tartoznak és az illetékért ingatlanukkal felelnek. (12020/1901. sz.) 500. Jogi személyek azon a czimen, hogy összes évi tiszta jövedelmük 400 frtot meg nem halad, illetékegyenérték alóli mentességet az illetékdijjjegyzék 95. t. D. jegyzet 1. pontja értelmében nem igényelhetnek. (3257/1901. szám.) ' / 501. Pozsony város szépitő-egylete javára tett hagyományok illetékmentesek. Indokok : Törlendő volt a város illetőleg polgármestere terhére a szépitő-egylet javára tett hagyomány után kiszabott illeték, mert a bemutatott alapszabály szerint az egyletnek czélja a város művelődéstörténeti emlékeinek felkutatása, összegyűjtése és fenntartása, valamint a városi régiségtárnak ügyvezetése és gyarapítása, minélfogva az egylet ezen hagyomány után az illetékmentességet az ül. dij. 95. tétel B. g) pontja alapján joggal igényli. (2793'1902. sz.) 502. A debreczeni Csokonai-kör javára tett hagyományok az ilL díjjegyzék 95. t. B. g) pontja szerint illetékmentesek. (9289/1901. sz.) 503. A „Chevra kadisa" egylet részére tett hagyományok illetékmentességben nem részesülnek. Indokok : Panaszos egylet alapszabályainak 1. §-ában foglalt és kifejezésre juttatott czélzatok alapján és a hivatása szerint való cselekményeiért szedett, több esetben igen jelentékeny dijakra is tekintettel, a szoros értelemben vett közjótékonyságot gyakorló intézmények sorába nem tartozik ; minélfogva a részére hagyományozott 1000 koronának illetékmentessége, az 1868 : XXIII. t.-cz. 21. §-a alapján, meg nem állapitható. (5414/1902. sz.) 504. A „Bikur Cholim Umnachem Avelim" egylet részére tett hagyományok illetékmentességben nem részesülnek. Indokok: A magyar királyi belügyminister által láttamozott alapszabályok kétségtelenül igazolják azt,xhogy panaszos egyletnek a segélyezésre irányuló ténykedése csakis az egyleti és ezek közül is csak a betegen fekvő tagokra terjed ; egyébként való működése pedig kizárólag kegyeleti tényekben nyilvánul; ennélfogva a szóban forgó illetéknek a tárgyát képező összeg köz jótékonyságra tett hagyománynak minősithető nem lévén, az azután járó illetéket töröltetni nem lehetett. (5475/1902. sz.) 505. Az a körülmény, hogy örökhagyó özvegye részére a hagyatéki vagyon haszonélvezete csupán kiskorú gyermekei nagykorúságának elértéig, illetőleg leányainak előbb bekövetkezhető férjhezmeneteléig fenntartatott,