Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Adó- és illetékügyek 484. Azon vagyon-átruházásoknál, melyek örökbefogadó szülők és örökbefogadott gyermekek között fordulnak elő, illeték-leengedésnek nincs helye. Indokok: Birtokváltozási közelség alapján illeték-leengedésnek, az 1887 : XLV. törvényczikk 1. §-a szerint, csak azon vagyonátruházásoknál van helye, a melyek szülők és törvényes (törvényesitett) gyermekek vagy unokák, úgyszintén az anya és törvénytelen gyermekei és unokái, valamint általában az, egyenes ágbeli rokonok között fordulnak elő, ezek között azonban az örökbefogadott gyermek megemlitve nem lévén, örökhagyónak örökbefogadott fiát, a törvény szigorúan magyarázandó kivételes rendelkezésein alapuló illetékelengedés nem illeti meg, minthogy törvényes vagy törvényesitett gyermekek fogalma alá, melynek alapja a vérségi leszármazás, az örökbefogadott gyermek nem vonható ; de nem érthető ez a törvénynek »általában az egyenes ágbeli rokonok<< kitétele alatt sem, mert ezt a rokonsági viszonyt a vérbeli leszármazás alapit] a meg, - az örökbefogadásból azonban sem általában rokonsági, annál kevésbé egyenes ágbeli rokonsági viszony nem származik. (6118/1899. sz.) 485. Ingatlan vagyontól jogérvényesen megállapított illetékegyenérték a tiz évi időtartam közben az esetre sem igazitható ki, ha az illetékegyenérték alá eső jogi személy a telkén a régi épületek helyett ujabb s gnayobb jövedelmű épületéket emel. Indokok: Az 1887 : XLV. törvényczikk 9. §-a és az 1881 : XXXIV. törvényczikk 26. §. a) pontja rendelkezéseinek egybevetett értelme szerint kétségtelen, hogy ingatlan vagyontól tiz évre való érvény nyel jogérvényesen megállapított illetékegyenérték a tiz évi időtartam közben csak is ingatlan dolog szerzése, kicserélése vagy magánfélre való átruházása folytán felmerült változás alapján igazitható ki. Ily változásról ebben az esetben szó sem lehet, mert az 1888. évben már beépitett teleknek kiépitése sem szerzés, sem kicserélés fogalma alá nem vonható. Ebben az esetben a kiépítés folytán valószinüleg emelkedett tiszta házbérjövedelem alapján az i-ngatlan vagyon jövedelmére nézve a 10 évi időtartam közben felmerült változás azonban, az 1887. évi XLV. törvényczikk 9. §-ának rendelkezése értelmében, az illetékegyenérték kiigazításának alapjául nem szolgálhat, mert a hivatkozott törvényszakasz szerint kiigazításnak csakis az ingatlan vagyon állagára nézve időközben felmerült változás esetében lehet helye. (6422/1899. sz.) 486. Italmérési kártalanítási kötvények illetékegyenérték tárgyát képezik. Indokok : A 4i4°/0-os italmérési kártalanítási kötvények az 1888. évi XXXVI. törvényczikk 20. §-a szerint, mentesek szelvényeik tekintetében a tőkekamat- és járadékadó alól, de oly törvényes intézkedés, mely azokat az illetékegyenérték alól is mentesítené, sem az illetéki díjjegyzék 95. tétel D. 1. jegyzetében — hol a mentességek fel vannak sorolva — sem másutt nem létezik. (10044/1899. sz.)