Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. 625 Indokok: Minthogy az illetéki dijjegyzék 59. tétel 4. és 5. pontjának más értelmezés nem tulajdonitható, mint az, hogy a jogügyletet tartalmazó kereskedelmi levél abban az esetben látandó el a jogügyleti bélyeggel, ha a biróság előtt az akár keresetileg, akár kifogás alakjában érvényesítve lesz ; ebben az esetben pedig alperes felebbező kifogásaival érvényesített jogait nemcsak hogy a kereskedelmi levélbe foglalt jogügyletre nem alapítja, de a jogügyletnek még a levél után történt létrejöttét is tagadásba veszi, minthogy végül a levélbe foglalt ajánlat, el nem fogadás folytán érvényét veszítette, és a biróság ítélete szerint is nem ez a két levél, hanem egy később módosított ajánlat mondatott ki a szerződő felekre nézve kötelező erejűnek: mégleletezett levél után, jogügylet hiányában, a III. fokozatú jogügyleti illeték meg nem állapitható. (19467/1897. sz.) 410. Tőzsdei vételi megbízások feltételesen illetékmentesek. (13054. 1902. sz.) 411. Az olyan kisajátítási egyezség alapján, a melynek értelmében a kisajátítást szenvedő a kisajátítási összeg fejében terjedékeket vesz át, ezen terjedékek értéke után vagyonátruházási illeték nem követelhető. Indokok: Tekintettel arra, hogy a panaszló által átvett telekrészek az ezen kisajátítás kapcsán történt telekrendezés, egyesítés és újbóli felosztás folytán állottak elő, s vétettek át panaszló által, hogy továbbá az illetéki díjjegyzék 61. tétele szerint, mely különben az 1881 : XXVI. t.-cz. 20. és XLI. t.-cz. 63. és 64. §§-ait foglalja magában, a kisajátítási törvény alapján eszközölt kisajátítási eljárásra vonatkozó minden egyezség s az idézett 63. §. szerint minden szerződés bélyegmentes, s az illetéki díjjegyzékben meghatározott vagyonátruházási illetékek közczélokra történő kisajátításoknál nem járnak, tekintve végül, hogy az 1881 : XLI. t.-cz. 26. §-a szerint a kisajátítás nemcsak készpénz ellenében, de más ingatlan átengedése ellenében is foganatosítható : mindezen rendelkezések szelleméből folyik, hogy az olyan kisajátítási egyezség után, mely szerint a kisajátítást szenvedő egyúttal terjedéket is vesz át, a melynek megállapított értéke azonban a kisajátítási összegnél csekélyebb s abba betudatik, ezen terjedékek értéke után-illeték meg nem szabható. (12731/1900. sz.) 412. Kisajátításoknál vagyonátruházási illeték akkor sem jár, ha a kisajátítási joggal biró fél a kisajátítható ingatlant nem bírói uton, hanem a kisajátítás czéljára megindított tárgyalás folyamán magánegyezséggel szerzi meg. Indokok: Kisajátításoknál az 1881 : XLI. t.-cz. 64. §-ának első bekezdése szerint vagyonátruházási illeték nem jár. Ezt a rendelkezést abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kisajátítási joggal biró fél a kisajátítható ingatlant nem bírói uton, hanem a kisajátítási eljárás czéljaira megindított tárgyalás folyamán magánegyezséggel szerzi meg, mert a törvény czélzata az, hogy a közérdekből kényszer utján is megváltható ingatlanoknak a jogosított fél által való megszerzését olcsóbbá tegye, Grecsák : Magyar Döntvénytár. V. 40