Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Áz illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. 621 395. Peren kivüli (telekkönyvi) ügyekben hozott birói határozatok illetékmentesek. Indokok : Az 1894 : XXVI. t.-cz. egyedül a peres eljárásban lerovandó bélyegekre és illetékekre vonatkozván, ennek a törvénynek rendelkezései a peren kivüli ügyekre ki nem terjeszthetők. Arra nézve^tehát, hogy a peren kivüli (telekkönyvi) ügyekben keletkezett birói határozatok után követelhető-e ítéleti illeték és ha igen, minő mérvben, egyedül az illetékszabályoknak az 1894 : XXVI. t.-cz. által nem érintett általános rendelkezései az irányadók. Az illetéki díjjegyzék 49. tételének s) pontja szerint pedig az illetéki díjjegyzék 48. tételében meg nem jelölt első vagy felsőbb folyamodásu birói határozatok illeték alá nem esnek és minthogy a peren kivüli telekkönyvi ügyekben hozott birói határozatok az illetéki díjjegyzék 48. tételében felemlítve nincsenek, az ilyen határozatok után illeték jogszerűen nem követelhető. (17441/1897. sz.) . 396. Tőzsdebiróságnak az illetékesség kérdésében hozott határozatai illetékmentesek. Indokok: Az illetéktörvények és szabályok hivatalos összeállításának 1. §-a szabályozza általában véve azt, hogy mi esik bélyeg- és jogilleték alá és a szakasznak C) 4. pontja a birói határozatokra nézve azt rendeli, hogy azok közül csakis azok esnek bélyeg- vagy illetékkötelezettség alá, melyeket az illeték-díjjegyzék ilyenekül megjelöl. Az 1894 : XXVI. t.-cz. 8. és 9. §§-ai, melyek a birói határozatok állandó bélyegilletékét szabályozza, csakis a rendes és sommás eljárásra és a végrehajtási eljárás egyes eseteire vonatkozván, — minthogy az 1868 : LIV. t.-cz. szerint a választott bírósági eljárás ezek egyikéhez sem tartozik, hanem az és ezek között az áru- és értéktőzsde választott bírósága előtti eljárás is ugy az alaptörvényben, mint az 1881 : LIX. törvényczikkben külön szabályozást nyer és kivételes bíróságot képez, — kétségtelen, hogy az utóbbi eljárás során felmerült bélyeg- és illetékkötelezettségre nézve az 1894 : XXVI. t.-cz. 34. §-a értelmében a bélyeg- és illetékszabályok és az ezeknek kiegészítő részét képező illeték-díjjegyzék rendelkezései irányadók. Az illeték-díjjegyzék 49. tételének s) pontja — egyezőleg az illetékszabályok hivatkozott 1. §. C) 4. pontjával, — illetékmentesnek mond ki minden első, vagy felsőbb folyamodásu bírósági határozatot, mely a 48. tételben megjelölve nincs, a 48. tétel bevezető szavai pedig a bírósági ítéletek és határozatok közül a választott bíróságiakat egyenesen kiveszik és a 96. tételre utalnak, világos jeléül annak, hogy a tőzsdebiróság által hozott határozatokra a 48. díjtétel határozmányai nem, csakis a 96. tétel rendelkezései irányadók. A 96. díjtétel határozatai a budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termés- és gabonacsarnokok választott bíróságai előtti eljárás bélyeg- és illetékkötelezettsége tekintetében az 1875 : XVI. törvényczikknek ide vonatkozó rendelkezéseit tartalmazzák, ugy, hogy annak a kérdésnek eldöntésénél: bélyegkötelezettség alá esik-e a kérdésben forgó határozat, egyedül és kizárólagé nnek a törvényczikknek határozmányai lehetnek irányadók. Ez a törvény 1. §-ában a beadványok és jegyzőkönyvek, 6. §-ában az egyezségek, 7., 8., 9. §§-ban az Ítéletek bélyeges illetékkötelezettségét, 2. és 3. §§-ban az eljárás folyamán érvényesített