Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. 271. Gázgyárral és a földterülettel közvetlen összeköttetésben álló és a gyártelep czéljaira szolgáló tartályok, csőhálózat, lámpák, kandaláberek, óramérők, légszeszvezetékek és világítási berendezések a gyártelep tartozékainak minősülvén, mint ilyenek a fődolog jogi természetét követik és illeték szempontjából ingatlanoknak tekintendők. Indokok: Panasz és eldöntés tárgyát az képezi, hogy a panaszos által megvásárolt légszeszgyári üzlet, nevezetesen: a fentebb részletesen felsorolt üzleti berendezések, illetékezés szempontjából ingó vagy ingatlan dolognak tekintendők-e ? Ennek a kérdésnek eldöntésénél az általános magánjogi elvek és szabályok az irányadók ; ezek szerint pedig mindaz, a mi az ingatlannal összeköttetésbe van hozva, mindaddig, mig az összeköttetés létezik, mint az ingatlan alkatrésze, ingatlannak tekintendő. Ebből az elvből folyólag a panaszos fél által előterjesztett részletes kimutatás 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8. pontja alatt felsorolt tárgyak, nevezetesen : kályhák, tartályok, csőhálózat, lámpák, kandaláberek, vezetékek, óramérők és a m. kir. pályaudvarnál és a műhelyekben létező világitási berendezések ingatlan dolognak veendők, mert ezek a földterületével, illetve épületekkel, tehát ingatlanokkal összeköttetésben állanak és mert másrészről ezek az üzleti berendezések a gyártelep mint fődolog czéljaira szolgálván, a gyártelep tartozékainak tekintendők és mint ilyenek a fődolog jogi természetét követik. Ellenben az idézett kimutatás 9. pontja alatt felsorolt készletek, áruk és nyers anyagok, miután ezek az ingatlannal összeköttetésben nem állanak és a gyártelep tartozékainak sem vehetők, valamint a 10. pont alatt érintett jogosultság, miután ez az eladó és K. sz. kir. város között létesült szerződésben előbbinek engedélyezett kizárólagos engedélyátruházására, tehát nem valamely ingatlan dolog szerzésére vonatkozik, ingó dolgot képezvén, a vételár után a 4-3°/o illeték jogszerűen nem követelhető. (16135/1897. sz.) 272. Ha a vétel tárgyát nem a telek, hanem csupán az azon épült malom és malomfelszerelés képezi és szerződésileg ki van kötve, hogy vevő meghatározott idő alatt a malomépületet és tartozékait lehordani tartozik, ily esetben a malom és tartozéka illetékezés szempontjából ingónak tekintendő. (1767/1901. sz.) 273. Ha birói árverésen az ingatlant oly jogi személy szerzi meg, a melyik az illetékegyenértéket a szerzés idejétől fizeti, tőle a 4-3°/0-tóli vételi illeték nem követelhető. Indokok: Az 1887 : XLV. t.-cz. 6. §-ának első bekezdése értelmében oly esetben, midőn birói árverésen szerez ingatlant illetékegyenérték alá eső jogi személy, a 4-3°/0-tóli illetéket egyáltalán kivetni nem lehet, hanem az ingatlant szerző jogi személy terhére az illetékegyenérték a szerzés időpontjától kezdve szabandó ki. (7870/1899. sz.) 274. Illetékegyenérték alá tartozó jogi személy, az 1881: XXVI. t.-cz. 22. §. c) pontjában emiitett vállalatokat kivéve, ingatlanoknak birói (végrehajtási) árverésen történt vétele után rendes vagyonátruházási 38*