Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Általános jövedelmi pótadó. -tositéki) okirat alapján történt,, megtagadni annál kevésbbé lehet, mert az a körülmény, hogy az adós tartozását váltóval fedezi, nem zárja ki azt, hogy a tartozás kölcsön adott pénz legyen. (3486/1898. sz.) 132. Hiteltőke kamatai, ha be is vannak kebelezve, az általános jövedelmi pótadó kivetésénél figyelembe nem vehetők. • Indokok: Panaszló a bekebelezett hiteltőke kamatainak levonását, habár annak kamatjai is be vannak keblezve és megállapítva van az is, hogy ezen hitelt mily összeg erejéig vette igénybe, jogosan még sem igényelheti, mert az 1883 : XLVI. t.-cz. 13. §-a értelmében az általános jövedelmi pótádó kivetésénél csak azon kamatnak 10°/0-a vonható le, mely a bekeblezett kölcsön után az adóévet megelőző év végén tényleg még fennáll, a jelen esetben pedig nem kölcsön (adósság), hanem hiteltőke van bekeblezve. (1497/1900. sz.), 133. Ha valamely jelzálogintézet oly jelzálogkölesönnel terhelt ingatlant vesz meg birói árverésen, a melynek alapján zálogleveleket bocsátott ki, a jelzálogkölcsön egy évi bekebelezett kamatának 10°/0-a az ingatlan általános jövedelmi pótadójából levonandó. Indokok: Az 1883 : XLVI. t.-cz. 13. §-a értelmében a föld- és házbirtoknak törvény szerint kiszámított általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön egy évi kamatainak 10° 0-a, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve. A törvény e szerint két feltételhez köti a kamatok beszámítását, jelesül, hogy a tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön álljon fenn, másodszor, hogy a tőkével kamatok is legyenek bekebelezve. A -kérdés tehát az, hogy azokban az esetekben, midőn valamely jel zálogintézet oly jelzálogkölcsönnel terhelt ingatlant vesz meg birói árverésen, a melynek alapján zálogleveleket bocsátott ki, fennállanak-r továbbra is a kamatok beszámításának a törvényben megállapított előfeltételei ? A záloglevelek biztosításáról szóló 1876 : XXXVI. t.-cz. 14. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint »a jelzálog-intézeteknek azon kölcsönkövetelései, melyeknek alapján záloglevelek bocsáttattak ki, épségben maradnak akkor is, ha a jelzálogul szolgáló ingatlant birói árverésen a jelzálogintézet maga veszi meg«. Az ily kölcsönkövetelések csak a jelzálogintézet kérelmére törölhetők ki s addig a záloglevelek fedezetéül szolgálnak. E szerint az által, hogy a jelzálogintézet az ingatlannak tulajdonosává lesz és a jelzálogul szolgáló ingatlan tulajdonjoga és a jelzálogilag bekebelezett követelés joga a jelzálogintézet személyében egyesül, a kölcsönkövetelés még nem szűnik meg, hanem továbbra is fennáll s a most idézett 1876 : XXXVI. t.-cz. 14., valamint 17. §-a szerint a záloglevelek összességének fedezetéül és biztositékául szolgál. Ugyanis harmadik személyek jogáról is van szó, melyet a törvény kifejezett rendelkezése akként és az által is biztosit, hogy a záloglevelekért kibocsátói minőségéből folyó lag különben is személyes felelősséggel és-kötelezettséggel tartozó jelzálogGrecsák : Magyar Döntvénytár. V. 36