Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

44 Curiai bíráskodás. küldöttségénél leszavazni nem engedte; arra nincs semmi adat, hogy Bolemann Lajos küldőttségi elnök a záróra kitűzésénél helytelenül járt volna el és ezt a védelmet a választási elnök meghatalmazottja is magáévá teszi. Kérvényezőknek az a kérelme, hogy a szóban forgó, meggátoltnak állított szavazatok az általános többség kiszámításánál az ellenjelölt javára számításba vétessenek, törvényes alappal nem bír, és azért a Curia mellőzte a bizonyítás felvételének elrendelését arra nézve, hogy a kérvényezők által megnevezett választók valóban megjelentek-e a második küldöttség zárórája után a helyszínén, jelentkeztek-e a még működésben levő küldöttségnél és választási joggal birtak-e vagy sem ; mert az 1899 : XV. t.-cz. 158. §-a rendeli ugyan, hogy a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható, de az 1874: XXXIII. t.-cz. 59., 61., 62., 75. és 86. §§-ban, hogy azokban a kerületekben, melyekben két, esetleg három szavazatszedő küldöttség alakittatik, a választókerület községeit vagy városrészeit a szavazatszedő küldöttségek között a központi választmány osztja fel, ezek szavazási sorrendjét szintén a központi választmány határozza meg, az erre nézve tett intézkedésekről az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt bocsát ki, a mely a választó kerület minden városának és községének szokásos módon való közzététel végett megküldetik és a szavazóhelyiség előtt és a község több helyén kifüggesztett hirdetményben közzététetik s igy szavaznak a községek vagy városrészek a központi választmány által megállapított sorrendben s ha a szavazás minden küldöttség előtt befejeztetett és a záróra, melyet minden küldöttség elnöke külön tüz ki, letelt: a választási elnök a szavazás eredményét összeállítja stb. A törvény e rendelkezéseiből, melyek kellően gondoskodnak arról, hogy a választók mindenike tájékozást nyerjen arról, hogy hol kell szavazás végett megjelennie, világos, hogy minden választó annál a küldöttségnél tartozik szavazás végett jelentkezni, melyhez illetőségi községe beosztatott és hogy egy másik küldöttség elnöke, kinek sem a névjegyzék, sem az azonossági tanuk rendelkezésére nem állanak, a hozzá be nem osztott községből jelentkező szavazók szavazatát el se fogadhatja ; a mi különösen az 1899. évi XV. t.-cz. 154. §. 7. bekezdéséből is kitűnik, melyben a törvény világosan rendeli, hogy a küldöttségek elnökeinek feladata és kötelessége az eléjök utasított választók szavazatainak összeszedése, a nélkül, hogy a törvény felhatalmazást adna a küldöttségek elnökeinek arra, hogy a küldöttségeikhez be nem osztott választók szavazatait bármi okból elfogadhassák és következik ezekből az is, hogy a törvény idézett rendelkezése, mely szerint a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható, a szavazási, eljárásra vonatkozó egyéb törvényes rendelkezések mellett annak a küldöttségnek az eljárására alkalmazandó, a melynél a jogosult választó a közzétett rendelkezések szerint szavazhat és szavazni tartozik, a min nem változtathatna az sem, ha bebizonyíttatnék, hogy a fenforgó esetben a választási elnök a névjegyzéket a másik küldöttségtől megkapta és azonossági tanukat is szerezhetett, mint azt a kérvényezők állítják, mert az idézett törvényes rendelkezések szerint egyik küldöttség elnöke sincs jogosítva a másik küldöttséghez utasított választók szavazatát — az 1874 : XXXIII. t.-cz. 84. §-ában körülirt személyek kivételével — elfogadni.