Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 29* kérték, habár a tárgyalás során beterjesztett 16. •/• a- jegyzékben ezeknek szavazatait is az érvénytelenítendő szavazatok között felsorolták, a mi azonban az idézett törvény 70. §-a alapján meg nem engedhető, mindezeknél fogva a törvény 3. §-ának 6. pontjára való hivatkozással felhozott az a két tény, hogy t. i. Székelykereszturon és Etéden lakomák tartattak, az azokban résztvett választók megnevezésének elmulasztása miatt nem alkalmas a bizonyítás elrendelésére, következőleg a választásnak ez alapon való érvénytelenítésére. Áttérve a kérvényben felhozott azokra a tényekre, melyek a tárgyalás során is fenntartattak s melyek feltételes érvénytelenségi okul kéretnek alkalmaztatni, ezek három csoportba oszthatók, ugyanis : első sorban kérvényezők több visszautasított szavazatot kívánnak az ellenjelölt javára megállapittatni; másodsorban a képviselőre adott szavazatokat kérnek érvénytelennek kimondani és végre harmadsorban oly szavazatok érvénytelenítését kérik, melyek a kapcsolatukban felhozott tények bizonyítása esetében a törvény alapján érvénytelenithetők volnának. A mi e három csoport közül az elsőt illeti, az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 13. és 14. pontjaira hivatkozással felhozzák kérvényezők, hogy a második szavazatszedő küldöttségnél a pótszavazás alkalmával több Szakáts-párti választónak a szavazás meg nem engedtetett, a kik ez által választójoguk gyakorlatában törvényellenesen meggátoltattak, az hozatván fel okul, hogy az első szavazatszedő küldöttségnél kellett volna szavazniok, a mely küldöttség azonban a szavazást 6 óra 7 perczkor lezárta, míg a második szavazatszedő küldöttségnél a szavazás esti 10% óráig tartott. így nem bocsáttattak szavazásra a megnevezett Szakács-párti választók 16-an. Az a kérelem azonban, hogy a választás ez alapon érvénytelenittessék, vagyis helyesebben, hogy ezek a meggátoltnak állított szavazatok az általános többség kiszámításánál az ellenjelölt javára számításba vétessenek, törvényes alappal nem bír, még ha bebizonyíttatnék is, a mi a választást védők által tagadtatott, hogy a megnevezett egyének választási joggal birtak volna ; mert az 1899 : XV. t.-cz. 158. §-a rendeli ugyan, hogy a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható, de egyszersmind rendelkezik a törvény, nevezetesen az 1874 : XXXIII. t.-cz. 59., 61., 62., 65., 75., 86. §-aiban arról, hogy azokban a kerületekben, melyekben két, esetleg három szavazatszedő küldöttség alakittatik, a választókerület községeit vagy városrészeit a szavazatszedő küldöttségek között a központi választmány osztja fel, ezek szavazási sorrendjét szintén a központi választmány határozza meg, az erre nézve tett intézkedésekről az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt bocsát ki, a mely a választókerület minden városának és községének, szokásos módon leendő közzététel végett, megküldetik, továbbá a szavazóhelyiség előtt és a község több helyén kifüggesztett hirdetményben közzététetik, így szavaznak a községek vagy városrészek a központi választmány által megállapított sorrendben s ha a szavazás minden küldöttség előtt befejeztetett