Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

152 Curiai bíráskodás. Kijelentette végül a meghatalmazott, hogy Szatmári nem tudja, mit beszélt Gruicza a néphez, a képviselő beszédének tolmácsolására nem is Gruicza, de más volt hivatva. Kiemelte e tényállás kiegészitéseül még azt is, hogy a programmbeszéd alatt a segédjegyző jegyzeteket csinált, de hibásan, a mire azt rögtön figyelmeztették is és mégis e jegyzetek szolgáltak a kérvény alapjául. Az eljárásba befolyt választás védők meghatalmazottja csatlakozott a képviselő meghatalmazottjának fejtegetéseihez. Ezekkel szemben a kérvényezők meghatalmazottja fölhozta, hogy a kérvény minden irányban határozott, elő vannak adva azok a kifejezések, melyekkel a gyűlöletre izgatás elkövettetett, ezekben foglaltatik a tény, a mely a 3. §. 8. pontjában körülirt érvénytelenségi ok alkateleme, elő van adva a kérvényben, hogy ezek a kifejezések a választási küzdelem folyamán tartott programmbeszédben földbirtokkal épen nem, vagy csak csekély mértékben birók gyülekezetében mondattak, ebben tehát, valamint abban, hogy a kérvényben a 3. §. 8. pontja idéztetett, benne foglaltatik az, hogy a panaszolt kifejezések a választás eredményének befolyásolása czéljából mondattak, ennek külön hangsúlyozása es kiemelése tehát nem szükséges; felhozta, hogy gyűlöletre való izgatásnál cselekvőségre való felhívás, nem szükséges, elég olyasminek az előadása, a mi gyűlölet gerjesztésére alkalmas, már pedig szerinte a képviselő a panaszolt beszédben határozottan szembeállította a birtokos osztály helyzetét, érdekét, a szegény nép helyzetével s érdekeivel, tette pedig ezt oly módon, amely alkalmas az utóbbiban gyűlöletet gerjeszteni. Tagadta végül a képviselő védelmében előterjesztett tényállás valóságát és kérte a bizonyítási eljárás elrendelését. A m. kir. Curia a tárgyalás befejezése után, a szóbeli tárgyalásnál a kérvény tartalmával egyezően előterjesztett és fent szó szerint idézett kifejezéseket bizonyítandó tényül, az 1899 : XV. t.-cz. 79. §-ának rendelkezéséhez képest megállapította, mert ezekben a kifejezésekben a maguk egészében a birtokos osztály ellen a választás eredményének befolyásolása czéljából irányuló izgatás tényálladékának minden ismérvét s ekként az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 8. pontjában megjelölt érvénytelenségi ok minden alkotó elemét fölismerte. Nem fogadta el a m. kir. Curia a védelem részéről felhozott azt az érvelést, hogy a panaszolt kifejezések határozatlanok, hogy továbbá a választás eredményének befolyásolására irányuló czélzat a kérvényben külön kiemelve nem lett; hogy végül hiányzik a panaszolt beszédben a gyűlöletre egyenes fölhívás; nem pedig azért, mert már a kérvényben s ezzel egyezően a szóbeli tárgyalásnál a panaszolt kifejezések határozottan megjelöltettek és azok semmi kétséget sem hagynak fenn az iránt, hogy azokkal a földbirtokkal épen nem vagy csekély mértékben bíró osztálynak gyűlöletre izgatása a birtokos osztály ellen czéloztatik, mert a kérvényben kifejezetten az a panasz foglaltatik, hogy a képviselő ezeket a kifejezéseket programmbeszédében használta, s azonfelül a kérvényben idéztetett az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 8. pontja, a mely kifejezetten megköveteli, hogy az izgatásnak a választás eredményének befolyásolására kell irányulnia, a beszéd elmondásának alkalma