Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 137 Előadták továbbá kérvényezők a kérvénynyel egyezően, hogy Grodszky Ödön főszolgabiró és Grigásy János körjegyző szeptemberben felkeresték a Ludvikovszka nevü galicziai községben dolgozó munkásokat s azokat arra kérték, hogy jöjjenek be gr. .Telekire szavazni, megfizetik nekik a fuvart és a mellett jó díjazást kapnak. A munkások beszállítását Lakner Bélára, ludvikovszkai lakosra bizták és Grodszky 70 koronát adott át Skruba Vaszilinak azzal, hogy ezt a választók között ossza szét. Részesedtek ebben Klevecz Mikula és megnevezett társai, ökörmezői lakosok,, a kik ezek folytán le is szavaztak Teleki Gyulára s a kiknek szavazatát gr. Teleki Gyula szavazataiból levonni kérték. Joódy László majdankai jegyző e község szavazóit sorra járta és. pénzt kinált azoknak, a kik gr. Telekire kötik le szavazatukat. Azokat a kérvényben megnevezni nem tudták, a kik a pénzt elfogadták, de valamennyi majdankai választót kérték kihallgatni, azonfelül a tárgyalásnál 24. pont alatt bemutattak egy jegyzéket, melyben több repenyei, tarujfalui és ökörmezei választót neveznek meg, a kik megvesztegetés folytán szavaztak gr. Teleki Gyulára, ezekben a községekben Kahan Jassu és Berkovits Mózes szuchobranykai és Weingarten Lázár dolhai lakosok jártak 10—10 frtot kínálva annak, ki gr. Telekire - szavaz. Felhozták végül a tárgyalás folyamán azt is, hogy Joódy László egyenesen gr. Teleki Gyula megbízásából járt el. Előterjesztették végül kérvényezők, hogy Jakabovits Lázár, taruj falusi lakos Chudán Dénestől öt frtot; Friedmann Léba ugyanottani lakos Chudán Dénestől öt frtot, Chajmovits Léba toronyai lakostól pedig két frtot és Zoldan Illés iszkai lakostól két forintot ; Eiszner Berko, Steinberg Berko, Eizner Mendel, Hauptmann Lázár, Neubauer Hers és Fider Jankel 2 frt, 4 frt, 8 frtot kaptak ChajmovitsLébától, hogy gr. Teleki Gyulára szavazzanak ; végül, hogy Steinberg Smil postás, Szopkó Bruno dolhai lakostól öt frtot kapott, hogy gr. Teleki Gyulára szavazzon. Mindezeknek a tényeknek bizonyítására tanukra hivatkoztak, nyilatkozatokat csatoltak be és a le- és hozzászámítandó szavazatok mérlegelésével előterjesztették a fönt már előadott kérést, felszámítván költségeiket. Ezekkel szemben a megválasztott képviselő meghatalmazottja előterjesztette védelemképen mindenekelőtt általánosságban azt, hogy az 1899 : XV. t.-cz. 23. §-a értelmében már magában a kérvényben megjelölendők, hivatkozással e törvény 3. §-ának megfelelő pontjára, azok az érvénytelenségi okok és felsorolandók azok a tények, a melyek alapján a kérvényezők a ' választás érvénytelenítését kérik; ugyanazon törvény 70. §-a pedig akkép rendelkezik, hogy e tekintetben a tárgyalás folyamán a kérvény többé ki nem egészíthető. A törvény eme rendelkezéséből szerintük önként következik, hogy jogfentartásoknak a jelzett irányban helye nincs és hogy a tárgyalásnál uj okok és tények fel nem hozhatók és a kérvényben előterjesztett érvénytelenségi okokra vonatkozó, de elmulasztott törvényidézés a tárgyalásnál nem pótolható. Kiemelte továbbá, hogy gr. Teleki Gyulának Kereczkén birtoka nincs s ekként már ez okból sem lehet alapja annak a panasznak, hogy