Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 127 I. hogy a katonai zárvonalak a kérvényhez C) alatt mellékelt vázrajzon kitüntetett helyeken állittatván fel és módosíttatván, illetőleg megváltoztattatván, ez által a Buza-párti választóknak a Vadászkürtszállodában levő tanyájukra való bevonulása, vagy a szavazóhelyiségekkel való közlekedése megnehezittetett és megakadályoztatott; II. hogy a Buza-párt tanyája előtt a járdán, az utcza hosszában egy katonazárvonal volt felállitva, mely, valamint a többi katona-zárvonalak által meggátoltatott a Buza-párt abban, hogy a választók részére való szükséges élelmiszerekkel való ellátásról d. u. 3 óráig, mikor már azoknak bevitele megengedtetett, gondoskodhassék. Az étel és viz hiánya miatt sok választó kiszökött a tanyáról s ennek keritésénél a Dókus-párti kortesek étellel, itallal és pénzzel csalogatták őket; III. hogy id. Meczner Gyula választási elnök rendeleténél fogva, a Buza-párti mozgó bizalmi férfiak csak az első szavazó helyiség előtt elvonuló utczának nyugoti oldalán járhattak, a Dókus-párti mozgó bizalmi férfiak ellenben bárhol szabadon tartózkodhattak és közlekedhettek; IV. hogy id. Meczner Gyula választási elnök a választás napján a Buza-párti választók kocsijait személyesen feltartóztatta, azokat a Dókus-párt Vörös-ökörben levő tanyájára behúzta, a ,Buza-párti választók tollj el vényeit sajátkezüleg letépte és Dókus-párti tolljielvényekkel helyettesitette, és V. hogy a Dókus-párti tanyán, a Vörös-ökörben, az oda beterelt és bezárt Buza-párti választók, kik közül egy izben 4 onnan ki is menekült, a czélból, hogy kibocsáttassanak, a kaput döngették, erről a választási elnöknek jelentés tétetett, ez azonban semmi intézkedést nem tett. Ezekre vonatkozóan, annak megjegyzésével, hogy a kérvénynek ezekre nézve tett állításait a választásvédők valamennyié az első tárgyalás alkalmával tagadásba vette, s éppen azért rendeltetett el a bizonyítási eljárás, a bizonyítási eljárás eredménye s a feleknek erre tett nyilatkozatai alapján a következő tényállások állapithatók meg, és pedig : Az I. pontra : A katona-zárvonalak, Benárd Jenő honvédőrnagy, kirendelt karhatalmi parancsnok és Barthos István honvédszázados, egyik szakaszparancsnok, tanuknak vallomása szerint, a választás napján délelőtt 9—%10 órakor azokon a helyeken állíttattak fel, hol azok felállítása az 1901 október 1-én a közigazgatási hatóság közegei s a katonaság vezénylő tisztjei meghallgatása mellett a választási elnök által megállapittatott, s a 79. cur. bir. 1902. sz. tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt hirdetményben, valamint szakértői szemle jegyzőkönyvhöz mellékelve levő s a felek részéről helyesnek elfogadott mérnöki vázrajzon megjelöltettek, azzal az eltéréssel, hogy a mérnöki vázrajzon VI. alatt feltüntetett Petőfi-utcza— Wekerle-téri katona-zárvonal fel nem állíttatott. A katona-zárvonalak tehát csak ugy állhattak fenn, hogy az eredetileg tervezett és felállított zárvonalak helyei a választás tartama alatt megváltoztattattak. Benárd őrnagy, Barthos István százados, Mitele Gyula honvédőrmester, Zsihovics Bertalan és több tanú vallomása szerint, a délelőtt folyamán a Wekerle-tér déli kijáratánál, a Petőfi-utcza és Széchényi-tér sarkán levő Bieder-féle ház s a Korona-utcza és Wekerle-tér sarkán levő Kellner-féle ház közt a téren keresztben 1 vagy 1% órán át