Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

98 Curiai bíráskodás. meztette, hogy ne izgasson, azt mondta, hogy neki most nem parancsol semfszolgabiró, sem alispán, sem miniszter. Ez izgatásban dr. Kelemen Béla részességét a jelenléte állapit]a meg. Ezzel szemben kérvényezők, tagadva a tény valóságát, azt vitatják, hogy a panaszolt tényben a 3. §. 7. pontjában körülirt felhivás elemei fel nem ismerhetők, különben is ifj. Czékus Ferencz beszédéből ezek a kifeje­zések ki vannak kapva, — a puszta jelenlét pedig részességet meg nem állapit. A m. kir. Curia e tényre a bizonyitási eljárás elrendelését mellőzte, mert a 3. §. 7. pontjában körülirt felhivás csak az esetben állapitja meg a feltétlen érvénytelenségi ok tényálladékát, ha az ott emiitett fel­hivás magától a képviselőtől ered, vagy a képviselő, illetve az ellenjelölt abban részes, már pedig ellenkérvényezők maguk sem állítják, hogy a panaszolt felhívást dr. Kelemen Béla intézte, v#gy terjesztette ; az a körül­mény pedig, hogy dr. Kelemen Béla jelen volt, a mikor ifj. Czékus Ferencz a panaszolt kifejezéseket használta, és a miatt észrevételt nem tett, az 1899 : XV. t.-cz. 6. §-ában körülirt részesség egyetlen ismérvét sem tün­teti fel. IV. E csoportban az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 10. pontja alapján érvénytelennek kérik kijelenteni Vidéki Antal dorozsmai választó szava­zatát, a kit szerintök Vas Péter dorozsmai lakos azzal fenyegetett, hogy ha nem szavaz Kelemenre, földjén keresztül az átjáró utat neki meg nem engedi. E miatt a vagyoni előny miatt Vidéki Antal I. 167. alatt csakugyan szavazott is Kelemen Bélára. Kérvényezők ezt tagadják, különben is az nem oly előny, a melynek elvonásával való fenyegetés a 3. §. 3. pontjában körülirt érvénytelenségi ok tényálladékát megállapíthatná ; egyébként erre vonatkozóan F) 2. alatt csatolnak egy nyilatkozatot. A m. kir. Curia erre nézve" a bizonyitási eljárást elrendelte azért, mert a panaszolt fenyegetés bebizonyítása esetén, a tartalmát tevő előny természeténél fogva, a 3. §. 3. pontjában körülirt érvénytelenségi ok meg­állapítására alkalmas lehet, következésképen Vidéki Antal szavazatának érvénytelenségét a 10. pont értelmében eredményezheti. V. E csoportban ellenkérvényezők felsorolják azokat a dr. Kelemen Bélára szavazott választókat, a kik jogosulatlanul szavaztak és kiknek szavazata ekként dr. Kelemen Béla szavazataiból levonandó. Előadják : 1. hogy Gyuris István János dorozsmai választó helyett, ki a dorozs­mai névjegyzékben 191. a. foglaltatik, és kinek neje Zádori Fekete Kozál, I. 49. alatt más hasonnevű egyén szavazott, a ki nem választó és kinek neje Zádori Fekete Ágnes ; 2. hogy Szilágyi János dorozsmai választó helyett, ki a dorozsmai névjegyzékben 5é7. sz. a. foglaltatik és kinek neje Gyuris Mária, I. 227. a. más hasonnevű egyén szavazott Kelemen Bélára, a ki nem választó ; 3. hogy Szúnyog Pál, ki a dorozsmai névjegyzékben 569. a. foglal­tatik, a belterületen 65. sz. a. lakott és kinek neje Maróti Borbála volt, még 1901 január 17-én elhalt, helyette I. 237. alatt az a Szúnyog János Pál szavazott Kelemen Bélára, kinek neje Kaisz Viktória és a ki nem választó;

Next

/
Oldalképek
Tartalom