Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 75 A kir. ministeriv.m: B. Kálmán buzdi lakos és felesége Sz. Gizella 1899. évi október 22-én 122. sz. a. azt a feljelentést tették Alsó-Fehér vármegye kisenyedi járásának főszolgabirájánál, hogy S. Árpád kisenyedi lakos több emberrel az ő erdejükből hat szekér fát vágatott. Kérték S. Árpádnak és embereinek megbüntetését és a kár és költség megtérítésére kötelezését. Hatásköri összeütközés esete merülvén fel, a biróság hatáskörét kellett megállapitani, mert az 1879 : XXXI. törvényczikk 70. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a közös erdőben a közbirtokosok által elkövetett lopás vagy kárositás — ha ez által más közbirtokos joga megsértetik, — a 69. §-ban meghatározott feltételek mellett szintén erdei kihágás, nem minden közös birtokban álló erdőre, hanem, mivel a törvény világosan csak a közbirtokos által elkövetett kárositást vagy lopást emliti. csak a közbirtokossági közös erdőkben elkövetett erdei kihágásokra lévén alkalmazható, a közigazgatási hatóság az 1879 : XXXI. t.-cz. 117. §-a alapján csak akkor járhat el, ha az erdei kihágást közbirtokossági erdőben követik el és pedig annál is inkább, mert a hol csak egyszerű tulajdonközösség forog fenn, a közös tulajdon fogalmából folyólag a vagyon feletti rendelkezés a közös tulajdonosok mindegyikét megilleti és igy a közös használat tekintetében közöttük támadható vita a magánjogi útra tartozik. Már pedig a cselekmény elkövetése idejében a panaszlott az erdő közös tulajdonosa volt és igy azt a vitát, hogy mit és mennyit volt jogositva az erdőből vágni, magánjogikig kell eldönteni. (1901 szeptember 14-én 1901. évi 29240. I. M. sz. a.) 232, Más erdejében elkövetett kárositás okából erdei kihágás miatt a közigazgatási hatóság magáninditvány hiányában a kihágási eljárást folyamatba nem tehetvén, a csak kártérítésre irányuló eljárás birói hatáskörbe tartozik. A per érdemére tartozik az a kérdés, hogy a károsult fél az erdei legeltetéssel okozott kárának megtérítését polgári per utján követelheti-e, a nélkül, hogy az erdei kihágásnak megbüntetését az erre illetékes hatóság előtt szorgalmazza. Erdei és mezei Iiárnak egy összegben kért megtérítése. A kir. ministerium: S. Sz. és társai, rovnói lakosok kártérítési igényt támasztanak a miatt, mert az ő tulajdonukat képező erdőben, legelőn, réteken és szántókon K. (Sz.) Vanó és társai rovnói lakosok az 1886. év tavaszától október 3-áig jogtalanul 148 darab marhát legeltettek, mi által a becslevél szerint 222 frt erdei és mezei kárt okoztak, továbbá 24 frt 40 kr. hajtópénz, valamint 20 frt becslési költség felmerülésére is okot szolgáltattak. S. Sz. és társai nem kivánják, hogy K. (Sz.) Vanó és társai a kárt okozó cselekmény miatt megbüntettessenek, de követelik, hogy az okozott erdei és mezei kár, melyet nem egymástól elkülönítve, hanem egy összegben számítottak fel, nekik megtéríttessék. Azon körülmény, hogy erdei kártétel alapján is követeitetik kártérítés, a bírói hatáskör megállapításának akadályul azért nem szolgálhat, mert a károsultak nem kivánják a kárt okozó személyek megbüntetését