Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polg. törvényk. rendt. 499 — 500. §§. és az 1881 : L1X. t.-cz. 74 — 75. §. 447 2091. Az oly választott bírósági szerződés alapján, melyben a választott birák száma iránti kikötés a perrendtartás 499. §-ával ellentétben áll, a perrendtartás szerinti választott bírósági eljárás meg nem indítható. (Curia 1874 november 24-én 14427., ]72/1871., Semmitőszék 1880. május 4-én 7271. és Budapesti tábla 23833 LS85. sz. a.) 2092. Oly szerződés alapján is helye lehet választott bírósági eljárásnak, mely a választott bírósági tagok számát (elnök, két biró) a törvény rendelkezésétől eltérően szabályozza, mert azon határozmány, a perrendtartás 498. §-a rendelkezésének megfelelően kiegészíthető. (Curia 1896 január 8-án 1726. sz. a.) 500. §. A választási illetőleg kijelölési jogot több pertárs együttesen s csak annyi tagra nézve gyakorolja, a mennyi a 198. és 499. §§-ban megállapíthatott. Ha a pertársak a birói személyekre nézve egymás közt meg nem^egyezhetnek : jelöltjeik közt a szavazatok többsége, ennek hiányában sorshúzás határoz. 501. §. Mindenik félnek van joga az ellenfél, illetőleg a bíróság által kijelölt négy tag közül kettőt visszavetni, a nélkül, hogy a visszavetést indokolni tartoznék. A visszavetésnek 15 nap alatt van helye azon időtől számítva, a melyen a kijelölés a félnek tudtára adatott. Ha ezen határidő alatt visszavetés! jogával nem élt az ellenfél, e jog magát a kijelölő felet, illetőleg a kijelölő bíróságot illeti. Az ekkép mindkét részről őszesen fennmaradt négy tag képezi az 503. §-ban megnevezettekkel együtt a választott bíróságot. Az 502. §. helyett az 1881 : LIX. t.-cz. 74. §-a. 74. §. A rálasztott bírák csak saját írásbeli nyilatkozataik folytán köteleztethetnek a bíráskodás elvállalására. Ha ezen nyilatkozat az ellenféllel már közöltetett, a választott biró csupán mindkét fél beleegyezésével léphet vissza. A választott biró, ki a választás elfogadásából folyó kötelezettségének épen nem. vagy nem a kellő időben felel meg, — a mennyiben elhárithatlan akadályt igazolni nem képes. — az 1868: LtV. t.-cz. 506. §-ban kijelölt rendes bíróság által, a felek valamelyikének kérelmére, előre bocsátott meghallgatás után 1000 forintig terjedő pénzbirságban marasztalható. Az 503. és 504. §§. helyett az 1881 : LIX. t.-cz. 75. §-a. 75. §. A választott bíróságnak kötelessége 15 nap alatt elnököt és jegyzőt választani, egyetértés hiányában pedig elnök és jegyző nevezés végett, az illetékes rendes bíróságot (1868 : LIV. t.-cz. 506. §.) megkeresni. A választott bíróság az elnök megválasztása, illetőleg a kinevezésről való értesítés után 15 nap alatt megalakulni, az eljárás módját a felekkel egyetértőleg megállapítani, s az ügy folyamba tétele iránt intézkedni köteles. Ha az eljárás módja iránt nem sikerül az egyetértés, az ügy jegyzőkönyvileg tárgyaltatik s ezen esetben végiratnak s ellenvégiratnak is helye van. Minden perirat legfeljebb 8 nap alatt iktatandó a jegyzőkönyvbe. 505. §. A törvénykezési rendtartás szabályai, a jelen fejezetben foglalt eltéréssel, a választott bíróság eljárásában is zsinórmértékül szolgálnak. 2093. A választott bírósági eljárásban hozott másodbirósági végzések ellen használható jogorvoslatra nézve a törvény kivételes rendelkezést nem tartalmazván, e részben is az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §-ban foglalt általános rendelkezés alkalmazandó. (Curia 1898 deczember 22-én 5962. sz. a.) 506. §. Ha az eljárás folyamában kézbesítés, tanúkihallgatás, szakértői vélemény vagy eskütétel szüksége forog fenn : ennek foganatosítása végett a választott bíróság azon rendes bírósághoz fordul, melynek illetőségéhez a per választott bíróság esetén kivül tartoznék. 2094. A perrendtartás 506. §-ának rendelkezése nem zárja ki azt, hogy a választott bíróság az esetben, midőn szakértők alkalmazása nélkül a szemle