Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

202 A polgári törvénykezési rendtartás. 70—72. §§. már elismerve van. (Curia 1898 november 14-én I. G. 314. sz. a., F. IV. k., 139. 1.) 762. Az ügyvéd ténykedésének esetleges szabálytalansága az általa képviselt fél képviseletében tett nyilatkozatának jogi hatályát meg nem szünteti. Nem esik a perletétel egy tekintete alá az az eset, midőn felperes nem perletétellel élt, hanem alperes beleegyezésével a pertől elállott. (Curia 1903 január 17-én G. 454 1902. sz. a.) 71. §. Ha alperes akár a főügygyel kapcsolatban, akár külön, viszonkeresettel élt : a főügy letételének csak az alperes beleegyezésével van helye. Ez iránt külön jegj^zőkönyv vétetik fel, s a bíróság végzés által határoz. 763. Az elsőbiróság a viszonkereset érdemében nem Ítélvén, a másod­biróság sem ítélhet, hanem utasítania kell az elsőbiróságot a viszonkereset tárgyában érdemleges ítélet hozatalára. (Curia 1897 november 3-án 1790. szám alatt.) 764. Viszonkereset esetében a perletételnek csak alperes beleegyezé­sével, tehát jegyzőkönyvi meghallgatása után lehet helye. ((Budapesti tábla 1890 április 16-án 26037 1889. sz. a.) 72. §. Ha valamely kereset által egy harmadik személy jogközösségnél vagy törvénynél fogva magát felperesi minőségben érdekeltnek véli: a felperes ellen intézendő alkeresettel a perbe avatkozhatik. Beavatkozásnak egyedül a rendes eljárásban s csak addig van helye, mig az utolsó perirat vagy az ügynek Ítélet alá terjesztése iránti kérelem be nem adatott, illetőleg a percsomóban vagy jegyzőkönyvben elő nem terjesztetett. A beavatkozó minden más esetben jogait csak külön per utján érvényesitheti. (A S. E. 22. §-a szerint beavatkozásnak sommás eljárásban is van helye.) 765. Annak vizsgálata, vájjon az özvegy az apai hagyaték felosztása iránti perbe beavatkozhatott-e, az ügy érdemben ítélő bíróság hatáskörébe tartozik. (Semmitőszék 1879 deczember 4-én 23770. sz. a.) 766. A perrendtartás 72. §-ában említett beavatkozásnak csak akkor van helye, ha a beavatkozás joga felperes és a beavatkozó közt vitás, mert enéíkül a beavatkozás alkereset mellőzésével közös periratban is helyet foglalhat. A beavatkozónak törvényes perbenállása alperes beleegyezésétől vagy ellenzésétől függetlenül, egyedül és lényegileg csakis felperes bele­egyezésétől illetőleg a beavatkozó jogának felperes ellenében való bírói megállapításától és attól van függővé téve, hogy a beavatkozás kellő időben történjék. (Curia 1888 márczius 15-én 6500/1887. sz. a.) 767. Perrendellenes és semmis az az eljárás, midőn egyik alperes külön elleniratában — a felperes kereseti kérelméhez csatlakozva — maga részéről is igényt terjeszt elő a többi alperesek ellen, de beavatkozási alkeresettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom