Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 53—56. §§. kizárólag valamely határozottan kijelölt bírósághoz utalvák. (Curia 30'1885. sz. a.) 619. Szerződés felbontására irányuló keresetek nem tartoznak azok közé, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. (Curia 1886 április 20-án 1783. sz. a.) 620. Midőn a kereset szerint alperes a kérdésben levő ingatlant nem az 1881 : XLI. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárás 43. §-ában megállapított kártalanítási eljárás meliett vette el a tulajdonostól, hanem ennek mellőzésével foglalta el, helytelenül mondatott ki az eljáró bíróság illetéktelennek. Indokolás: Tekintve, hogy az 1881 : XLI. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárásnak a 43. §-ban kijelölt birtokbiróságnáí csak abban az esetben van helye, ha a kártalanitandó ingatlan az ebben a törvényben megállapitott kisajátitási eljárás mellett vétetik el a tulajdonostól ; s tekintve, hogy a fennforgó esetben a kereset tárgyát olvan ingatlanok értékének a megtérítése képezi, a melyeket az alperes a törvényben előirt kisajátitási eljárás mellőzésével foglalt el a felperestől; a jelen esetben tehát az idézett törvényben szabályozott külön kártalanitási eljárásnak sem lehet helye, ennélfogva tekintve, hogy a jelen per tárgya olyan külön ügybiróságboz, melytől eltérésnek helye nem volna, a törvény által utalva nincs, a másodb Íróság nyilvánvalóan helytelenül alkalmazta a jelen esetre az 1881 : XLI. t.-cz. 43. §-át, s miután a perrendtartás 53. és 54. §-ai, valamint a kereskedelmi eljárás 8. §-ának egyéb esete sem forog fenn : helytelenül mondotta ki hivatalból az eljáró biróságot illetéktelennek, miért is a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőfokú biróság végzése, az illetékesség elleni kifogásnak elkésetten történt felhozása miatt, a kereskedelmi eljárás 13. §-a alapján volt helybenhagyandó. (Curia 1897 márczius 24-én 192. sz. a.) 621. Az örökhaszonbéri szerződés elismerése iránti kereseti követelés nem olyan, mely a törvény vagy törvényszerű rendeletnél fogva külön ügybirósághoz lenne utasítva, a másodbiróságnak az illetékesség tárgyában hozott végzése ellen beadott felfolyamodás tehát ki van zárva. (Curia 1900 deczember 19-én H. 36.) ]) 54. §. Eltérés a rendes birói illetőségtől akkor sem engedtetik, ha a felek — bár közakarattal — valamely felebbviteli bíróságra ruházták az ügynek elsőfolyamodási eldöntését. 55. §. A felebbvitel iránt megállapitott birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. 56. §. Birói személynek nem szabad oly ügyekben részt venni : a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet ; b) melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, avagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele negyedíziglen oldalrokonságban vagy ') A cs. és kir. főudvarnagyi hivatal hatáskörére vonatkozó eseteket lásd a 17. §-nál.