Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

172 A polgári törvénykezési rendtartás. 53. §. Indokolás: Az 1893 : XVIII. t.-cz. 214. §-ának rendelkezésénél fogva alkalmazandó 1881 : LIX. t.-cz. 59. §-ának első bekezdése és 4. pontja szerint a másodbiróságnak a birói illetőség kérdésében hozott végzése ellen további felfolyamodás csak azokban az esetekben engedtetik meg, melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen; ez az eset azonban itt fenn nem forog, egyfelül, mert az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §-a csak azokra az esetekre vonatkozik, melyekben ugyané törvény I. czim III. fejezetében tárgyalt birói illetőségi szabályoktól eltérésnek helye nincsen, de egyáltalában nem vonatkozik az eljárás nemeire, mely a III. czim 1. §-ában van szabályozva, minélfog rendes birói illetőségtől való eltérés fogalma alá nem esik, ha a gyámság és gondnokság alatti személyeket illetőleg, a rendes eljárás helyett a sommás eljárás kiköttetik, másfelől pedig, mert a kereset tárgya készpénzkövetelés, mely valamely eljárási szabály által külön ügybirósághoz utasitva nincs. (Curia 1897 június 16-án I. H. 25. sz. a. ) Hasonló: Semmitőszék 1872 decz. 21-én 15,458. sz. a. 610. Az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §-ának az a rendelkezése, a mely szerint oly perekben, melyekben gyámság alatti személyek érdekelvék, a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen, egyenesen kizárja a perrendtartás 52. §-ának b) pontja értelmében az örökhagyóval szemben megállapított eltérésnek a kiskorú örökösökre, mint gyámság alatt álló személyekre, leendő kiterjesztését. Budapesti tábla: A választott biróságnak a hatáskör kérdésében hozott végzését megváltoztatni és Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt, az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-ának c) pontja alapján megsemmisiteni kellett, mert a perbevont alperesek között kiskorúak is vannak, az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §-a d) pontjának rendelkezése szerint pedig oly perekben, melyeknél távollevő vagy gyámság vagy gondnokság alatt levő személyek vannak érdekelve, a rendes birói illetékességtől eltérésnek, következőleg valamely kivételes biróság eljárásának és Ítélkezésének helye nincs. Ebben a tekintetben lényegtelen az, hogy az örökösi minőségben perbeidézett alperesek jogelődje a választott biróság illetékességének magát alávetette, mert az örökhagyó ellen szerzett jogok, az alaki jog terén, a kiskorú örökösöket csakis a törvényben megállapított korlátozással kötelezhetik és mert az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §-ának imént idézett rendelkezése szoros magyarázatot igényelvén, egyenesen kizárja a perrendtartás 52. §-ának b) pontja értelmében az örökhagyóval szemben megállapított eltérésnek a kiskorú örökösökre, mint gyámság alatt álló személyekre, leendő kiterjesztését. A per és a sikeres felfolyamodás költségét az 1868 : LIV. t.-cz. 251. §-ának rendelete szerint a vesztessé vált felperes viseli. (1900 május 30-án 1047. sz. a.) A m. kir. Curia: Helybenhagyja 1900 augusztus 6-án 942. sz. a. Hasonló határozat, a kir. Curia által helybenhagyva, 1896 november 12-én 976. sz. a. és 1900 augusztus 6-án 942. sz. a. x) ') A budapesti tábla ellentétes elve, ha tőzsdebiróságrólj van szó. Lásd az 1881. évi LIX. t.-cz. 94. §. alatti esetet.