Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 9 egy havi fizetése elvesztésére, vagyis 1500 íorint pénzbírság megfizetésére Ítéltetett, felperesnek a vagyoni érdekét érinti. A színházi fegyelmi, mint külön bíróságnak ama határozatai joghatályát, melyekben büntetésül vagyoni hátrány rovatik ki, az 1881 : LIX t.-cz. 77. §-ában előforduló joghasonlatosságnál fogva a rendes bíróság nem érdemi, csakis alaki sérelmek szempontjából teheti bírálat tárgyává. Ilyen sérelmek, hogy a fegyelmi bíróság nem szabályszerűen alakult meg, oly tény felett határozott, mely hatáskörébe nem tartozik, vagy oly vagyoni büntetést alkalmazott, mely a színházi törvényekben nincsen megengedve. Felperes a fegyelmi bíróság ítélete ellenében sérelmül azt terjeszti elő, hogy a m. kir. operaház törvénykönyvének 86. §-ában meghatározott fegyelmi vétség irányában fenn nem forog, mégis a színházi bíróság őt ebben a szakaszban meghatározott vagyoni hátránynyal büntette, vagyis felperesnek a panasza az, hogy a színházi fegyelmi bíróság oly tény felett, mely nem fegyelmi vétség s mely a 86. §. rendelkezése alá nem vonható, hatáskörét túllépve határozott. A színházi bíróság 7. p. a. mellékelt ítéletében bizonyítottnak fogadta el a művészeti igazgatónak azt a vádját, hogy felperes az 1896. július 19-ére kitűzött Rajna kincsében a szerepet csak ugy volt hajlandó elénekelni, ha a neki kiosztott cyklusból egy előadás elengedtetik s szabadságideje 14 nappal meghosszabbittatik s hogy ekkép felperes, a kit a színházi orvosok az éneklésre képesnek tartottak, betegségét csak ürügyül használta fel, ujabb anyagi áldozat kicsikarására. Ezzel szemben a rendes bíróság az ítélet joghatályának a kérdésénél annak vizsgálatába, hogy valóban megtörténtek-e azok a tények, melyeket a színházi bíróság bizonyítottnak fogadott el, a fentebb kifejtettek szerint nem bocsátkozhatik, mert ezek a rendes bíróság vizsgálati köréből elvont s tisztán a fegyelmi bíróság döntése körébe eső érdemi kérdések közé tartoznak. A hatáskör kérdésének megbirálásánál tehát a színházi fegyelmi bíróság részéről bizonyítottnak elfogadott ténvt kell alapul venni. (Curia 1899 augusztus 30-án. I. G. 214. sz. a.) 42. A fegyelmi hatóság tényleges jogszerű gyakorlásának a hatálya az, hogy annak magánjogi következményei megbirálásánál a rendes bíróság az illetékes fegyelmi hatóságnak elhatározási körébe eső tényeknek valóságát és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét nincs jogosítva felülvizsgálni, hanem elbírálása körébe csak az a kérdés tartozik, hogy a fegyelmi határozattal megállapított cselekmények olyan természetüek-e, a melyek a fegyelmileg büntetettre nézve, a fennálló szerződési viszonynál fogva, maguk után vonják-e a magánjogi igényeknek elvesztését ? (Curia 1899 november 11-én G. 381. sz. a. F. V. k. 155. 1.) 43. A közigazgatási tisztviselők elleni kártérítési igény érvényesítése, a fegyelmi- eljárás előzetes megindításától, vagy pedig a vagyoni felelősségaek fegyelmi uton való megállapításától függetlenül, a közpolgári bíróság hatáskörébe tartozik. (Curia 1900 deczember 29-én I. H. 44. sz. a.. 0. VT. k. 324. 1.)