Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

170 A polgári törvénykezési rendtartás. 52—53. §§. 599. Az olyan kikötés, a melyben a szerződő felek valamely tárgyilag illetéktelen bíróság eljárásának vetik magukat alá, joghatálylyal nem bir; ha tehát a kereset alapját képező jogügylet ingatlanra vonatkozólag jött iétre, az a kikötés, hogy a szerződésből eredhető vitás kérdésekben a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék járjon el, érvénytelen. Indokolás: Az 1868: LIV. t.-cz. 52.§-ának a) pontja értelmében, az 53. §-ban meghatározott kivételekkel, a rendes birói illetőségtől eltérésnek van ugyan helye abban az esetben, ha a felek magukat valamely eleve kijelölt polgári bíróságnak szerződésileg alávetették; de a szerződő feleknek ez a joga csak arra terjed ki, hogy a közöttük létrejött szerződésből származó vitás kérdések eldöntésére hatáskörrel biró elsőfokú biróságok között választhatnak és igy az olyan kikötés, a melyben a szerződő felek valamely tárgyilag illetéktelen biróság eljárásának vetik magukat alá, joghatálylyal nem bir. A fennforgó esetben peres felek a kereset alapját képező és A)&. mellékelt okiratban foglalt jogügylet szerint az ebből eredhető vitás kérdések elbírálására kölcsönösen a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék illetékességét kötötték ki, mely biróság az 1871 : XXXI. t.-cz. 26. §-a és a 3269,1881. sz. igazságügyministeri rendelet 3. §-ának a) pontja értelmében a budapesti és pestvidéki törvényszékek területén s kizárólag csak a kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben gyakorolván elsőfolyamodásu birói hatóságot, mint szerződésileg kikötött biróság is csak a törvényes hatásköre alá eső ügyekben járhat el. Minthogy tehát a kereset alapját képező jogügylet ingatlanra vonatkozólag jött létre és az ilyen jogügyletek az 1875 : XXXVII. t.-cz. 262. §-a szerint kereskedelmi ügyleteknek nem tekintetnek, minthogy továbbá ezt a jogügyletet az sem teszi kereskedelmi ügyletté, hogy a szerződés czélja nem annyira ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jog megszerzésében, hanem főleg abban állott, hogy az ingatlan nyereséggel tovább eladassék s az elérendő haszon a szerződő felek között meghatározott arány szerint felosztassék ; az a kikötés, hogy a kérdéses szerződésből eredhető vitás kérdésekben a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék járjon el, birói hatáskör hiányában eredetileg érvénytelen volt és igy az erre alapított illetékesség elleni kifogásnak helyet adni nem lehet. (Budapesti Ítélőtábla 1899 július 6-án 4614. sz. a.) 600. Az 1868 : LIV. t.-cz. 496. §. szerint a szerződésnek, melyben a választott biróság kiköttetett, mindig Írásban szerkesztve kell lennie, ha tehát azt a kötelező nyilatkozatot, melyben a tőzsdebiróság mint választott biróság van kikötve, csak az egyik szerződő fél irta alá, választott biróság kikötése iránt szerződés nem jött létre s igy e szempontból a peres ügy külön ügybirósághoz tartozónak nem tekinthető. (Curia 1901 szeptember 4-én I. G. 263. sz. a. és október 10-én I. G. 325. sz. a. G. VII. 2. és 72. sz. a.) 53, §. Eltérésnek a rendes birói illetőségtől nincs helye : a) telekkönyvi ügyekben ; h) hitbizományi ügyekben ; c) házassági s általában olvan ügyekben, melyek által házassági elválás czéloztatik ; d) olyan perekben, melyeknél távollevő vagy gyámság és gondnokság alatti személyek vannak érdekelve.