Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

Az ügyvédi rendtartás. 24—28. §. 337 24. §. A választmány tagjává meg nem választható : A ki büntető vagy fegyelmi eljárás folytán hivatali vagy egyéb bűntett, illetőleg vétség miatt megfenyíttetett. Azonban három év után ezen kizárási okok megszűnnek, ha az illető ügyvéd ezen idő alatt ujabb büntetés alá nem esett. Ha a választmány valamelyik tagja ellen fegyelmi vagy bünvizsgálat indíttatik : mindaddig, mig ez tart, tisztségét nem folytathatja. 25. §. A választást csak az utasíthatja vissza, ki az előző három év alatt mint választmányi tag működött. Ha ez eseten kivül valaki a választást elfogadni, vagy ha megválasztatott, tisztét teljesíteni vonakodik : azt a választmány 400 frtig terjedhető birságban marasztalhatja. 26. §. Az elnök, elnökhelyettes és a választmányi tagok ingyen viselik hivatalukat és csak a kamara érdekében és megbízásából tett kiadásaik, utazási költségeik stb. téríttetnek meg a kamara pénztárából. A titkár, ügyész és pénztárnok részére az ily költségek megtérítésén felül a közgyűlés évi fizetést is állapithat meg. 27. §. A választmányi ülések tárgyai a következők: 1. a közgyűlési határozatok végrehajtása ; ' 2. az ügyvédek és ügyvédjelöltek felvétele és az előszabott lajstromok vezetése ; 3. az ügyvédjelöltek gyakorlati idejéről és magaviseletéről bizonyítványok kiállítása ; 4. az ügyvédi vizsgáló-bizottsághoz szükséges tagok megválasztása (4. §.); 5. vagyontalan felek ügyeiben, a bíróság felhívására pártfogó ügyvédnek bizonyos sorrendben kirendelése és ily ügyekben véleményadás ; J) 6. ügyvédek és ügyvédjelöltek feletti felügyelet és fegyelmi hatóság gyakorlata ; 7. a kamara vagyonának, ugy a netalán rábízott alapítványi vagyon kezelése ; 8. a 21. §. 7. pontjában felemiitett véleményezések, indítványok és jelentések előkészítése ; 9. a 32. §-ban említett évi jelentés megállapítása ; 10. mindazon teendők, melyek jelen törvény által az ügyvédi kamarára, ruházvák, a mennyiben a közgyűlés tárgyát nem képezik. 28. §. Vagyontalan perlekedők részére pártfogó ügyvéd kirendelése esetében a választmány határoz a felett, ha a kijelölt ügyvéd személye ellen a folyamodó félnek lenne kifogása ; valamint, ha a kijelölt ügyvéd az 50. §. értelmében magát a képviselet alól felmentetni kéri. Ha a kirendelt ügyvéd a rája bizott képviseletet elvállalni vonakodik, vagy hanyagul viszi : a választmány ellene fegyelmileg jár el és szükség esetében az ő költségére más ügyvédet bizhat meg a képviselettel. 82. Ha az ügyvéd azon ügyben, melyre rendeltetett, el nem jár, és a fél más ügyvéd kirendelését kéri, ezen kérelem alapján a kirendelt ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás el nem rendelhető. (Curia 1885 május 9-én 134. sz. a.) 83. A pártfogó ügyvéd kirendelése tárgyában hozott ügyvédkamarai megtagadó határozat ellen nincsen felfolyamodásnak a Curiához helye. (Curia 1901 április 10-én 1793. sz. a.) J) Miután az 1868 : LIV. t.-cz. 90. §-a kizárólag a bíróságok hatáskörébe utalja a vagyontalan perlekedők kép visel tetése iránti intézkedést, s annak megállapítását, hogy vájjon ily képviseltetésnek van-e helye, s mivel az 1874 : XXXIV. t.-cz. 27. §-ának 5. pontja csupán a pártfogó ügyvéd személyének megnevezését utalja az ügyvédi kamarák választmányának hatáskörébe : mindazon esetekben, melyekben a kir. bíróságok valamely félnek a szegényjogot engedélyezik, a kamarai választmányok ezen bírósági határozatot felülbírálás tárgyává nem tehetik, hanem az utóbb idézett törvényszakasz értelmében feltétlenül kötelesek a szegényjogot és bélyegmentességet nyert fél részére pártfogó ügyvédet kirendelni (1891. évi 18522. sz. igazságügyminíszteri rendelet.) Grecsák : Magyar Döntvénytár. III. 22