Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

262 Az örökösödési eljárás. kihagyásával a többi hat örökösnek adassék át, az örökösök megállapodásához pedig a hitelező gátlólag hozzá nem szólhat, az első bíróság helyesen járt el akkor, midőn perre utasitás nélkül a hagyatékot a tárgyaláskor megfelelően adta át. Cwia : Felfolyamödást visszautasítja, mert a helybenhagyó végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs. (1897 deczember 29-én 6649. sz. a.) 5. Hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési eljárásnak s igy hagyatéki tárgyalásnak sincs helye, következésképen a hitbizományi javak leltározásáért járó dijak megállapításánál az 1894: XVI. t.-cz. 117., 118. és 119. §§-it, melyek a hagyaték leltározásának és tárgyalásának diját szabályozzák, alkalmazni nem lehet, de nem alkalmazható hitbizományi vagyon leltározásánál az 1874: XXXV. t.-cz. 99. §-a sem, mert a kir. közjegyző a törvényszerű díjnál magasabb dijat csak a magánfelek megbízása folytán létesített ügyletnél követelhet. Curia : A másodbiróság végzése azért hagyatott helyben, mert a hitbizományi vagyon haszonélvezete a hitbizományi birtokos halálával a várományosra nem öröklés, hanem az alapító oklevél alapján háramlik át, a miből önként következik, hogy a hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési eljárásnak helye nincs, hanem a hitbizományi vagyon a várományos birtokába a hitbizományi bíróság által adandó át s csak abban az esetben, ha a hitbizományi birtokos után szabad rendelkezés alatt állott vagyon is maradt, pusztán ezen szabad rendelkezés alatt állott vagyonra vonatkozóan van helye örökösödési eljárásnak, a mint ez az örökösödési eljárásról szóló 1894 : XVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1895/43194. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 65. §-ából is kitűnik. A hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési eljárásnak helye nem lévén, hagyatéki tárgyalásnak sincs helye, következésképen a hitbizományi javak leltározásáért járó dijak megállapításánál az 1894 : XVI. t.-cz. 117., 118. és 119.. §§-it, melyek a hagyaték leltározásának és tárgyalásának diját szabályozzák, alkalmazni nem lehet. A kir. közjegyző részére a hitbizományi vagyon leltározásáért járó dijat az 1880 : LI. t.-cz. külön szabályozza. Ennek 25. §-a értelmében a kir. közjegyzőnek a hitbizományi vagyon leltározásáért 1 napra 8 frt munkadíj s ezen felül, ha a leltározást a székhelyen kivül teljesiti, naponkint 5 frt napidíj és a vitelbér jár. E szerint dr. F. M. kir. közjegyzőt a hitbizományi vagyon leltározásáért 1. 17. napi munkadíj á 16 korona = 272 korona; 2. 17 napra napidíj fejében á 10 korona = 170 korona ; 3. vitelbér fejében 32 korona ; 4. a leltár bélyege fejében 20 korona, összesen 494 korona illeti. Hitbizományi vagyon leltározásánál az 1874 : XXXV- t.-cz. 199. §-át alkalmazni nem lehet, mert ezen szakasznak azon rendelkezéséből, hogy a törvényszerű dijnál magasabb dijat, ha egyezség nem létesül, a kir. közjegyző személyes bírósága állapítja meg, nyilvánvaló, hogy a kir. közjegyző a törvényszerű dijnál magasabb dijat csak a magánfelek megbízása folytán létesített ügyletnél követelhet. (1900 június 25-én 3221. sz. a.)