Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A végrehajtási eljárás. 205—207. §. 219 668. Az 1881 : LX. t.-cz. 204. §-a a telekkönyvi tulajdonost csak saját ingatlanaira nézve jogosítja fel azoknak önkéntes árverésen való eladását kérelmezni, a miből önként következik, hogy akkor, mikor az önkéntes árverést kérőnek tulajdonjoga nem teljes, vagy nem kizárólagos : ebbeli jogát a tulajdonostársaknak 1881: LX. t.-cz. 156. §. a—d) pontjai, illetve az ingatlanok birtoklására jogosult, telekkönyvileg befegyzett haszon­élvezőnek beleegyezése nélkül, ezeknek sérelmére nem gyakorolhatja. (Curia 1903 szeptember 23-án 5672. sz. a.) 669. Minthogy a csődtömeg gondnoka részéről a vagyonbukott ingat­lanaira az 1881: XVII. t.-cz. 158. §-a alapján kért árverés sajátlag az önkéntes árverés fogalma alá esik: ennélfogva következik, hogy ily esetben az 1881: LX. t.-cz. 156. §-a a—d) pontjai alkalmazást nem nyerhetnek. Débreczeni tábla: Az 1881: XVII. t.-cz. 158. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a csődtömeghez tartozó ingatlanok értékesitése »a törvénykezési rendtartás szabályai szerint történik«, nem zárja ki az önkéntes árveréresre vonatkozóan az 1881 : LX. t.-cz. 204. §-ának alkalmazását; és mert az a körülmény, hogy a csőd esetében a vagyonbukott mint telekkönyvi tulajdonos helyett a tömeggondnok kéri az árverést, a tömeggondnokot nem jogositja fel másra, mint arra, hogy a telekkönyvi tulajdonost meg­illető jognál fogva az 1881 : LX. t.-cz. 204. §-a értelmében elrendelendő önkéntes birói árverést kérjen; önkéntes árverés alkalmával pedig a fennálló birói gyakorlat szerint az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-ának a—d) pontjai alkalmazást nem nyerhetnek. (3996/1900. sz. a.) 205. §. Ha az árverés akként kéretett, hogy végrehajtási árverés joghatályával birjon : az a jelzálogos hitelezőit bármelyikének, az árverési hirdetmény kézbesítésétől számított nyolcz nap alatt beadandó kérelme folytán hat hónapi határidőre felfüggesz­tendő és ujabb árverési határnap, csak a hat hónap eltelte után tűzhető ki. Ugyanezen esetben az önkéntes árverés feljegyzésének joghatályára nézve a 142. §. intézkedései alkalmazandók és az elárverezett ingatlan vételárának felosz­tására nézve, a végrehajtási árverésen befolyt vételár felosztásának szabályai tartan­dók meg. 206. §. Ha az árverés akként kéretik, hogy a bejegyzett terhek az árverés után is a birtokon fenmaradjanak: a tulajdonos az árverési feltételeket maga álla­pítja meg s meghatározhatja azon összeget, melyen alul az árverésen az ingatlan el nem adható. Az árverés elrendeléséről a jelzálogos hitelezők nem értesíttetnek és az árverés jogerőre emelkedése, illetőleg az árverési feltételek teljesítése után a vevő javára a tulajdonjog a bejegyzett terhek épségben maradásával kebeleztetik be. 207. §. A 204—206. §-ok szabályai alkalmazandók azon esetben is, ha valamely hagyatéki ingatlannak árverés utján való eladását a hagyatéki bíróság vagy a gyám­hatóság rendeli el s ennek foganatosítása végett a telekkönyvi hatóságot megkeresi. 670. Ha a hagyatéki ingatlannak elárverezését a hagyatéki bíróság vagy a gyámhatóság rendeli el, s nem a telekkönyvi hatóság foganato­sítja, ez utóbbi a kielégitési sorrend megállapítására s a vételár felosz­tására sincs hivatva. (Curia 1886 márczius 7-én 1306/1886. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom