Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

210 A végrehajtási eljárás. 192. §. tárgyalási jegyzőkönyvben B) 8. e) pont alatt felszámitott 2%-os kárpótlási dij gyanánt 108 korona a tőkével egyenlő sorrendben helyesen soroztatott. (3999/1902. sz. a.) 192. §. A jelzálogos hitelezők tőkekövetelésével ugy a 189. §. b) pontja szerint az előnyös tételek közé sorozott tőkekövetelésekkel egyenlő sorrendben elégitendők ki: a) a kamatok, a mennyiben az árverés napjától visszaszámított három évnél nem régibb időből vannak hátra ; b) az árverés napjától tovább folyó kamatok. Ha a kamatláb a telekkönyvi bejegyzésben kitüntetve nincs, 6%-nál magasabb kamat nem sorozható. A perbeli s az előnyös tételek közé nem utalt végrehajtási és az árfelosztási képviseletnél felmerült költségek a tőkével egyenlő elsőséggel csak akkor soroztathatnak, ha a költségek fedezésére szolgáló biztosítéki összeg erejéig a zálogjog szintén bejegyeztetett és akkor is csak annyiban, a mennyiben e költségek a bejegyzett öszszeget túl nem haladják. — Egyébiránt a költségek a költség bekebelezés sorrendjében s ha ilyen bekebelezés nincs, esetleg aránylagos levonás mellett az összes jelzálogi követelések kielégitése után, a vételármaradványból elégitendők ki. Azon jelzálogos hitelező részére, a ki megidézte tése daczára az árf elosztási tárgyalásra meg nem jelent, csupán a bejegyzett tőkekövetelés veendő számitásba. Az árfelosztás napján még le nem járt nem kamatozó jelzálogos követelések olyan összegben elégitendők ki, hogy a fizetett összeg 6% kamatnak hozzászámitásával megfeleljen a lejáratkor a bekebelezett vagy előjegyzett tőkekövetelésnek. Olyan bekebelezett kölcsönköveteléseknél, melyek a kamatot, tőketörlesztést és esetleg egyéb járulékokat is egybefoglaló egyenlő fizetési részletek által előre meghatározott számú, bizonyos évek során törlesztetnek le s melyeknek ezen minőségük a telekkönyvi bekebelezésben is ki van tüntetve : a kamatnak és a kötvényen alapuló egyéb járuléknak a tőkével egyenlő elsősége ellen csak annyiban tehető kifogás, a mennyiben a tőke és járulék czimén követelt összeg, a bekebelezett tőkét és annak a bekebelezésben kitüntetett kamatlábbal, kamatláb ki nem tüntetése esetében pedig, 6%-kai számított három évi kamatait felülmúlja. 644. Az ingatlannak a zálogjog bekebelezése után bejegyzett tulajdonosa jogelődje adósságáért csak a bekebelezett összeg erejéig szavatol, be nem kebelezett kamatokra nézve pedig, még ha ezek a tőkeösszegnek törvényes járulékait képeznék is, a végrehajtás tűrésére nem kötelezhető. (Budapesti tábla 1888 február 20-án 34853. sz. a.) *) 645. Az 1881 : LX. t.-cz. 192. §-ának a) pontjában foglalt megszorító rendelkezés nem alkalmazható a végrehajtási zálogjoggal bekebelezett tőkekövetelésnek azon, a végrehajtási bekebelezés alapjául szolgált Ítéletben vagy birói egyezségben, avagy közjegyzői okiratban megállapított kamataira, melyek a bekebelezés napjáig lejártak. Ezen kamatok, ha az árverés napjától visszaszámított három évnél régibb időtől fogva vannak is hátra, a bekebelezés sorrendjében sorozandók s elégitendők ki a vételárból. Ellenben a végrehajtási bekebelezés napja után lejárt kamatok az idézett törvény 192. §-a a) pontja rendelkezése alá esnek, tekintet nélkül a végrehajtási zálogjog bekebelezésére. (Curia 17. t. ü., I. kötet, 21. 1.) 646. A bekebelezett biztosítéki összeg rangsorozatában a hitelező követelése kamatostul sorozható, a mennyiben tőke és kamat együttesen sem haladja meg a biztosítéki összeget. (Curia 1897 szeptember 28-án 3541. sz. a.) Lásd ezr.el összefüggőleg a 136. §. 473. számú határozatát.