Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

204 A végrehajtási eljárás. 189. §. 630. A jelzálogos hitelezők képviselőinek sem az árverésen, sem a sorrendi tárgyaláson való megjelenésükért felszámított dijai nem sorozhatok előnyösen. (Kassai tábla 1895 október 23-án 4005. sz. a.) x) 631. Vízszabályozási járulék előnyösen sorozandó. Curia: Az 1885 : XXIII. t.-cz. 121. §-a értelmében a vizszabályozási társulatok által kivetett járulékok »az illető ingatlanon fekvő oly terhet képeznek, mely teher az elsőbbséggel biró egyenes adók természetével bir«. A törvénynek eme kifejezett rendelkezésével a vizszabályozási tartozások az állami egyenes adók jogi természetével ruháztattak fel, ezzel szemben tehát az 1881 : LX. t.-cz. (végrehajtási törvény) ellentétes rendelkezései többé nem alkalmazhatók. Minthogy pedig a sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelt kimutatásokból megállapítható az, hogy az előnyös követelésként felszámitott 62 korona 59 fillért tevő vizszabályozási járulék az elárverezett ingatlant és pedig az árverést megelőző három éven belüli időről terheli és minthogy a végrehajtási törvénynek a fentiek szerint alkalmazandó 196. §-a szerint a "követelés ellen emelt kifogás ez uton figyelembe nem vehető, ennélfogva a 62 korona 59 fillérnyi vizszabályozási tartozásnak az előnyös tételek közötti sorozása annál is inkább elrendelendő volt, mert az 5346/1899. sz. sor. tárgyalási jegyzőkönyv szerint annak 50 korona 88 fillér erejéig előnyösen leendő sorozását maga a végrehajtást szenvedő sem ellenezte. (1902 márczius 18-án 687. sz. a.) 632. Az elárverezett ingatlan vételárának felosztásánál a végrehajtási és árverési kérvény költségei előnyös tételkép nem sorozhatok. (Curia 25. t. ü., I. kötet, 29. 1.) 633. A szőlődézsma-váltság azon részletei, melyek az árverés napját megelőzőleg három évnél régibb időre maradtak hátralékban, a dézsmaváltsággal terhelt szőlőbirtoknak árverésen befolyt vételárából a jelzálogos hitelezők követelései előtt nem sorolhatók,, (Caria 46. t. ü. I. kötet, 58.1.) 634.. A birói árverésen eladott ingatlan vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként kel! sorozni ugy az országos betegápolási pótadót, mint a községi népiskolai adót. De ha ez a két adó mindegyike külön egy összegben, nemcsak az eladott ingatlan egyenes adója, hanem más egyenes adók alapján is vettetett ki, akkor azoknak csakis azt a részét kell sorozni, mely a kivetéskor alapul szolgáló százalék számitásba vételével a kivetett adóból az eladott ingatlan egyenes államadójára esik. (Győri Ítélőtábla 29. határozat, I. kötet, 234. 1.) 635. Ha az 1881: LX. t.-cz. 189. §. aj pontjában felsorolt tételek kielégítése után fenmaradó vételári összegből az azon szakasz b) pontja alá eső téteJ) így az ingó vételár felosztásánál megjelent végrehaj tatóké sem.