Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

A' végrehajtási eljárás. 189. 201 halasztást kért, akkor az adó sorozása a kincstár mulasztása okából nem mellőzhető. Kir. tábla : Az 1881: LX. t.-cz. 188. §-a első bekezdése szerint a telekkönyvi hatóság a szabályszerűen kitűzött sorrendi tárgyalásnál az ingatlant illető adók és illetékek sorozását csak abban az esetben mellőzheti, ha a kincstár képviselője a vonatkozó kimutatásokat a sorrendi tárgyalás határnapjáig bemutatni elmulasztja és a tárgyalási határnapra meg nem jelenik. A jelen esetben kitűnik az iratokból, hogy a kincstár képviselője az adókimutatást a tárgyalás folyamán nem terjesztette ugyan be, de a tárgyalásra megjelent és annak elhalasztását kérte abból az okból, mert a kimutatást az adóhivatalnak a községi jegyző meg nem küldötte. Minthogy e szerint a kincstár képviselőjét a jelen esetben mulasztás nem terhelte, a járásbiróság az indokolt kérelem alapján tartozott volna neki a kimutatás beterjesztésére és a kincstárt illető követelések felszámítására póttárgyalás kitűzésével alkalmat nyújtani, mert a kincstár követelésének a végrehajtást szenvedett ellen való érvényesitéséről pusztán csak azért, mert a kimutatást a sorrendi tárgyalás határnapjáig be nem mutatta, már maga a végrehajtási törvény 188. §-ának rendelkezésénél fogva sem zárható el, az elsőbirósági végzés neheztelt részének megváltoztatásával helyt kellett adni a halasztási kérelemnek, oly értelemben, hogy a kincstárnak alkalma legyen a kitűzendő póttárgyaláson a kimutatást beterjeszteni és követelését felszámitani, magától értetvén, hogy ezen rendelkezés a jelzálogos követeléseknek már megállapított és felfolyamodással meg nem támadott sorrendjét nem érinti. Curia: Helybenhagyja (1901 június 20-án 3506. sz. a.) 189. §. A vételárból a jelzálogos hitelezők előtt a következő előnyös tételek s a következő sorrendben elégitendők ki : a) a végrehaj tatónak és a 166. és 167. §-ok eseteiben, a végrehaj tatóknak az ingatlan árverés hirdetése és foganatositása körül felmerült s bíróilag megállapított költségei, továbbá a sorrendi tárgyalás bélyegköltségei, az ismeretlen hitelezők képviseletére rendelt gondnok sorrendi tárgyalási dija és a 164. és 212. §-ok esetében, a zárgondnoki költségek és dijak ; b) az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adók, a mennyiben az árverés napját megelőzőleg esedékessé váltak és az árverés napjától visszaszámított három évnél nem régibb időről vannak hátralékban ; továbbá az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő és a fennálló szabályok szerint törvényes elsőséggel biró illetékek ; c) a fennálló törvények értelmében az ingatlant közvetlenül terhelő szőlődézsma, úrbéri és más hasonló természetű váltságösszegnek és a vízszabályozási tartozásnak az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált, három évnél nem régibb időről hátralékban levő részletei. Ha a ej pont alatti követelések a vételárból egészen ki nem elégíttethetnének: első sorban a vízszabályozási követelések fizetendők ; a többi követelések közt pedig aránylagos levonásnak leend helye. 621. Az önkéntes árverés költségei nem képeznek előnyös tételt. (Curia 1898 január 28-án 6658. sz. a.) 622. A esődtömeggondnok részére árverés foganatositási költség ezimén előnyös tételként mi sem állapitható meg, mert a tömeggondnok, mint a végrehajtást szenvedő képviselője nem tartozik azok közé, a kiknek