Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

162 A végrehajtási eljárás. 150. §. annál inkább alkalmazandó az ingatlan árverési vevőjének az a joga, hogy az ingatlan tartozékára telekkönyvön kivül szerzett zálogjognak hatálytalanitását igényper utján kérhesse s hogy ekkép a telekkönyv alapján, illetve az árverés alapján szerzett tulajdonjogának érvény szereztessék. (1902 január 23-án I. Gr. 525/1901. sz. a.) 505. Az ingatlannal mint fődologgal szilárdan és állandóan összeköttetésben álló dolog, több mint tartozék, alkatrésze az ingatlannak, s vonatkozik rá a végrehajtási törvény 49. §-a. A Curia félülvizsgálati tanácsa: Tartozék mindaz a dolog, a mely a fődologgal olyan állandó viszonyban van, hogy a fődolog czéljaira szolgál; ebből következik, hogy valamely gyár állandó felszereléséhez tartozó minden gép, még akkor is, ha az ingatlanhoz épitkezéssel hozzáerősítve nincs, az illető gyárnak tartozéka. Igaz ugyan, hogy az olyan tartozék, a mely a fődologból állaga sérelme és értékcsökkenés nélkül elválasztható, a fődolog sorsát szükségképen nem osztja és a végrehajtási törvény 149. §-a értelmében is, az ingatlannal együtt csak azok a tartozékok árvereztetnek el, a melyek állaguk sérelme vagy nevezetesebb értékcsökkenés nélkül el nem választhatók, de ugyanez a szakasz egyszersmind utal a végrehajtási törvény 159. §-ára is, a melyben a gyárak tartozékaira nézve a becsérték és kikiáltási ár megállapítása iránt még különleges intézkedés is foglaltatik. Az olyan dolog pedig, a mely valamely ingatlannal, mint fődologgal szilárdan és állandóan összekötve van, már több mint tartozék, mert az ilyen dolog addig, mig az összeköttetés tart, az ingatlannak alkatrésze. Következésképen mindazok a gépek, a melyek a gyár épületéhez építkezés utján szilárdan kapcsolva vannak, addig, mig ez a kapcsolat tart, az illető gyárnak alkatrészei. (1902 február 18-án I. G. 509. sz. a.) 150. §. Az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg az elárverezendő ingatlanra és értékére való tekintettel s a végrehajtató által bemutatott tervezet figyelembe vétele mellett, a telekkönyvi hatóság akként állapítja meg az árverési feltételeket, hogy egyrészről a végrehajtató kielégítése szükségtelen késedelem nélkül legyen eszközölhető, másrészről a végrehajtást szenvedő és a jelzálogos hitelezők érdekei sérelmet ne szenvedjenek, a vevők versenye pedig ne nehezíttessék. Különösen világos határozatokat kell az árverési feltételeknek magukban foglalniok az iránt, mily összeg legyen az árveréskor bánatpénzül leteendő, mily részletekben, mely időben és hová fizettessék a vételár és mit kell a vevőnek teljesítenie a végett, hogy az árverezendő ingatlant birtokba vehesse s a telekkönyvi átírás eszközölhető legyen. Az árverési feltételekben felveendő, hogy a vevő, a vételár után, az árverés napjától számítva 6% kamatot fizetni és a vétel után járó kincstári illetéket viselni köteles. Ezen kötelezettségek a vevőt akkor is terhelik, ha azokról az árverési feltételekben említés nem tétetett. A mennyiben az árverési feltételekben az ellenkező világosan ki nem tétetett: a bánatpénz készpénzben vagy a 42. §-ban jelzett árfolyammal számított óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokban teendő le. 506. Az árverési feltételek ama tartalmának, hogy a vevő az árverés jogerőre emelkedésekor lép a megvett ingatlanoknak birtokába, az a helyes értelme, hogy az ingatlannak csak a függő termése árvereztetik el, a mi