Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)

8 A végrehajtási eljárás. 2. §. hozott végzésével — »tekintettel arra, hogy az 1877: XX. t.-cz. 191. §-ának harmadik bekezdése szerint az ingatlanokrai végrehajtás az illető kir. biróságnál eszközlendő« — a kérelemnek helyt nem adott. A kir. minisztérium a hatásköri összeütközés esetét az 1869 : IV. t.-cz. 25. §-a alapján 1885. évi június 8. napján vizsgálat alá vévén, következőképen határozott: A kielégitési végrehajtásnak elrendelésére irányzott kérelem felett a határozás a biróság hatósági köréhez tartozik; mert a nevezett kir. közjegyző az árvaszéknek elmarasztaló határozata alapján ingatlanokra kéri a kielégitési végrehajtás elrendelését; mert továbbá a gyámhatóság marasztaló határozatait az 1877. évi XX. t.-cz. 191. §-ának harmadik és negyedik bekezdése végrehajtható közokiratok jellegével ruházza fel és az ingatlanokra vezetendő végrehajtás tekintetében birói végrehajtásra utalja, már pedig a közigazgatási hatóságoknak azon végrehaj tható határozatai, melyek az érvényben levő jogszabályok szerint birói végrehajtásra utalvák, az 1881: LX. t.-cz. 1. §-ának h) pontjához képest oly közokiratok, melyeknek alapján birói kielégitési végrehajtásnak van helye; és mert az 1881: LX. t.-cz. 2. §-a szerint ugyanazon t.-cz. 1. §-ának hj pontja esetében, a mennyiben a marasztalás 500 frt készpénzösszeget meg nem halad, azon járásbiróság illetékes, melynek területén az elsőfolyamodásulag eljárt hatóságnak, a jelen esetben a gyámhatóságnak, székhelye van. (1885 június 8-án 7640/1885. I. M. sz. a.) 34. Ingatlanra végrehajtást elrendelni a községi bíróságnak hatáskörébe nem tartozik. Az ily végrehajtást a községi biróság Ítélete alapján az oda beadott és áttett kérvényre a telekkönyvi hatóság rendeli el, ha előtte az ingóságra vezetett végrehajtás sikertelenségét igazolják. Tényállás: M. I.-nak St. I. ellen 15 frt s jár. iránt inditott kis. polg. peres ügyében a székesfehérvári községi biróság a felek által 1887. május 11-én előtte kötött egyezség alapján elrendelt végrehajtásnak foganatosítására 1887. június 3-án 788. sz. alatt megkereste a budapesti V. ker. elöljáróságot és miután az ennek kiküldötte által 1887. június 28-án megkisérlett végrehajtás ingóságok hiányában eredménytelen maradt, a székesfehérvári községi biróság a felperes kérelmére 1887. július 7-én 1282. sz. alatt az alperes ingatlanára rendelte el a végrehajtást és a végrehajtás foganatositása végett az adonyi kir. járásbíróságot kereste meg, a mely azonban e megkeresésnek nem tett eleget és pedig első izben az 1887. július 10-én 1246. telekkönyvi sz. a. kelt végzés szerint azért, mert a végrehajtás alá vonandó ingatlant kellőképen megjelölve nemvolt; másodízben (miután e hiány pótoltatott) azért hozott a kir. járásbiróság 1887. aug. 16-án 1363. telekkönyvi sz. a. elutasító végzést, mert a községi bíróságnak »ingatlanra végrehajtást rendelni hatáskörébe nem tartozik és mert folyamodó a végrehajtási kérvény mellett azt, hogy marasztalt ifjabb St. I.-nak ingóságai nincsenek, nem igazolta s igy a székesfehérvári községi bíróságnak a kérvényben hivatott 1282/87. számú végrehajtást rendelő végzése olyannak, melynek alapján bekebelezés megrendelhető lett volna, nem tekintetett«.