Magyar döntvénytár, 3. kötet (1904)
A végrehajtási eljárás. 103—106. §. 119 Tekintet nélkül az árverezendő ingóságok becsértékére, mindenik érdekelt félnek jogában áll saját költségére az árverési hirdetménynek az általa kijelölendő lapok utján, esetleg többszörös kihirdetését is eszközölni. E végből a kiküldött a jelentkező érdekelt félnek az árverési hirdetmény egy példányát kiadni köteles. Az ilyen hirdetménynek késedelmes vagy hibás közzététele az árverés hatályára befolyással nincs. 373. Az árverési hirdetményben elég az árverés színhelyére szolgáló házszám megjelölése, a közelebbi lakás megjelölése nélkül. A hirdetmény az első sorban megjelölt helyszínen kivül egy más feltételes árverési helyszín megjelölését is tartalmazhatja. (Budapesti tábla 1901 április 2-án 593/1901. sz. a.) 103. §. Az árverési határidő, ha a becsérték kétezer forintot meg nem halad, nyolcz napnál rövidebb s tizenöt napnál hosszabb, ellenesetben tizenöt napnál rövidebb s harmincz napnál hosszabb nem lehet. Ezen határidő a hirdetménynek a biróságnál való kifüggesztését követő naptól számíttatik. 104. §. Ha a lefoglalt ingóságok nagy értékcsökkenés vagy az értékkel arányban nem álló költségek nélkül el nem tarthatók : a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadási határidejének eltelte előtt, vagy ha ilyen kereset már beadatott, ennek eldöntése előtt, a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság bármelyik 'érdeklett fél kérelmére az árverés foganatosítását elrendelheti. A kérelem felett a bíróság a feleknek, az ismert igénylőknek és ha ezen érdekletteknek rövid határnapra való megidézése akadályba ütköznék, a részükre kinevezendő ügygondnoknak és szükség esetében szakértőknek meghallgatása után határoz. Az árverést elrendelő végzés ellen felfolyamodás nem használható ; ha azonban a marasztalt fél vagy az igénylők részéről a becsérték készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (42. §.) letétetik vagy a felek között való megállapodás szerint másként biztosíttatik: a lefoglalt tárgyak, a megrendelt árverés foganatosításának mellőzésével, a zár alól felmentetnek. Az árverés elrendelése esetében az árverési határnapot nyolcz napnál nem hosszabb időre a bíróság tűzi ki. Hírlapi hirdetés, tekintet nélkül az elárverezendő ingóságok becsértékére, csak az érdeklettek által saját költségükre eszközölhető. Az árverésen befolyt összeg, a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő elteltéig, vagy ha ilyen kereset már megindittatott, annak jogerejü eldöntéséig bírói letétbe helyeztetik. 374. Az árverés elrendelése a kereskedelmi eljárás 10. §-a értelmében nem a kir. törvényszék, han3m azon járásbíróság hatásköréhez tartozik, melynek területén az árverés tárgyául szolgáló áruk léteznek; és mert az ily módon szabályozott hatáskörre vonatkozólag nincs eltérő intézkedés arra az esetre, ha mint jelen esetben, az áruk vételára iránt a kir. törvényszéknél per folyamatban van. (Budapesti tábla 1902 márczius 12-én 653/902. sz. a.) 105. §. Hivatalból foganatosított végrehajtás esetében, a kiküldött az árverést is hivatalból (20. §.); ellenesetben pedig csak akkor tartja meg, ha akár a végrehajtató, akár a végrehajtást szenvedő személyesen vagy képviselője által az árverési határnapon megjelen vagy bejelenti, miszerint magát az árverésen képviseltetni nem akarja, de az árverés foganatosítását kívánja. Az árverés előtt a kiküldött a letéteményezett tárgyakat a bíróság főnökének vagy helyettesének utalványára magához veszi s az árverésre kitűzött napon és órában a helyszínén megjelenvén, a kielégítési összeget és járulékait felszámítja, mi ha a végrehajtást szenvedő részéről ki nem fizettetik, az árverést azonnal megkezdi. 106. §. A végrehajtást szenvedőnek jogában áll kijelölni azon sorrendet, melyben az árverés történjék, sőt az összeirt ingóságok helyett más ingóságokat is bocsát, hat árverés alá, de ha ezekből a követelés és járulékai ki nem kerülnének, az árverés az összeirt tárgyakra folytattatik.