Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

378 Az idegen váltóról. A kir. ítélőtábla: Hogy az óvás a visszkereseti jog fentartásához megkivánt kellékeket igazolja, a V. T. 99. §-a szerint abban kifejezve kell lenni annak, hogy az óvás a váltóbirtokos részére vétetett fel, mert az óvásnak csak ily tartalma bizonyitja azt, hogy a visszkereseti jog fentartásához megkivánt cselekményeket a váltóbirtokos szorgalmazta ; minthogy azonban a keresethez B. alatti csatolt óváslevél kifejezett tartalma szerint nem a felperes, mint igazolt váltóbirtokos megkeresésére s részére lett felvéve, hanem abban V. Gy. ügyvéd van feltüntetve olyannak, a ki részére az óvatolás történt, a nélkül, hogy igazoltatnék, miszerint V. Gy. a felperes megbizásából járt el, nyilvánvaló, hogy a B. alatti óvás szabálytalan, stb. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az óvás szabálytalanságára vonatkozólag azért hagyatik helyben, mert az óvásban V. Gy. ügyvéd meghatalmazotti viszonyának kitüntetése nélkül lévén olyanul megjelölve, a kinek megkeresésére az óvás felvétetett, az óvásnak ez a tartalma a V. T. 99- § a 2. pontjában előirt kellékeknek meg nem felel, stb. (1900 június 7 én 361/1900. sz. a.) 1080. A V. T. 99. §. 2. pontja értelmében ugyanis az óvásnak magában kell foglalni nevét vagy czégét azon személyeknek, a kik részére és a kik ellen az óvás felvétetett. A felperes válaszában határozottan azt adja elő, hogy az óvás az ő részére, mint a váltó birtokosa részére vétetett fel és hogy Cs. J., mint ügyvéd, az óvatolás körül csak mint felperes megbizottja járt el. Ez azonban a C) alatti óvásból ki nem tűnik, mert e szerint az óvás Cs. J. ügyvéd váltóbirtokos részére vétetett fel és abban nyoma sincs abban, hogy a nevezett ügyvéd az óvás körül felperes megbízottjaként járt volna el s a váltó tartalma sem tanúsítja nevezettnek állítólagos megbízotti minőségét. Ezek szerint a nem a váltóbirtokos részére felvett óvás a váltói jogok fentartásának alapjául nem szolgálhat. De ha mindezek daczára a C) alatti óvás azon az alapon, mert Cs. J. a váltó utolsó forgatójának M. E.-nek üres hátirata alapján mint a váltónak törvényszerű birtokosa jelentkezik, Cs. J. mint váltóbirtokos részére helyesen felvettnek elfogadható lenne is, felperes ebben az esetben a váltón alapuló követelés érvényesítésére nincs legitimálva, mert az érintett üres hátirat az esetben Cs. J. váltóbirtokosi minőségének igazolására már felhasználtatván, ugyanaz a hátirat az óvás felvétele után felperes legitimálására nem szolgálhat. Cs. J. pedig a váltó tulajdonát felperesre, kinek neve, illetve czége a váltón elő nem fordul és így váltói kapcsolatban sem áll, a váltó tartalma szerint át nem ruházta stb. (Curia 1900 október 23 án 569/1900. sz. a.) 1081. Az óvásban csak az említtetvén meg, hogy a váltót K. J. ügyvéd, mint a váltóbirtokos megbizottja, adta át óvatolás végett, a nélkül, hogy ez a váltóbirtokos meg is neveztetett volna, az igy felvett óvás a V. T. 99. §. 2. pontja kellékének, vagyis annak a váltóbirtokos személyének megnevezése hiányában, kinek részére az óvás felvétetett, érvénytelen, annyival inkább, mert a váltómáso-