Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 167 pitottnak. Ebből következik egyúttal, hogy az elfogadó elleni váltókereset fentartására szükséges óvás ekként telepitett váltóknál csak akkor maradhat el, ha a lejáratkor mindkét telepes egyaránt és egyidejűleg birtokosa a váltónak, a nemcsak oly körülmények között fordulhat elő, ha a két telepes rendelvényes vagy forgatmányos társ egy és nem különböző forgatmány alapján. Minthogy pedig ily esetről jelenleg szó nincs, és maga felperes is azt állítja, hogy a kereseti váltót az egyik telepestől, t. i. az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztártól a lugosi népbank, ettől meg felperes váltotta vissza, és igy a kereseti váltónak lejáratkor nem mind a két telepes volt egyidejűleges birtokosa, a V. T. 44. §-a alkalmazást nem nyervén, felperes, ki a kereseti váltónak jelenlegi alakját vitatja megállapodásszerünek és azt maga részéről elfogadja a végett, hogy kereseti jogát a váltó elfogadója ellen fentartsa, tartozott volna a kereseti váltót a másik telepitésnél lejáratkor óvalni; esetleg ha a váltó lejáratkor a másik telepes, t. i. az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár volt a váltó birtokában, ennek kellett volna felperes ellen az óvást felvétetni. Jelen esetben ezek egyike sem történt meg, minek folytán felperes váltókereseti jogát alperes ellen elvesztette. A m. kir. Curia'. Helybenhagyja. (1893 január 31-én 469/1892. sz. a.) 474. A telepitett váltó elfogadója elleni váltókereset fentartására óvás lévén szükséges, a váltóbirtokos a váltó jelenlegi tartalmával szemben azt, hogy a váltó eredetileg telepítve nem volt s igy ovatolásra nem volt szükség, sikerrel fel nem hozhatja (Curia 1901 május 17 én 1436/1900. sz. a.) 475. Két telepes megnevezése esetében a váltóbirtokos tartozik bizonyítani, hogy az első helyen feljegyzett telepítés jogosan történt, mert e nélkül a második telepesnél felvett óvás a visszkereseti jog fentartására nem elegendő. A m. kir. Curia: A váltó tartalma szerint azon két telepités látható és az első törölve van és felperes maga beismeri, hogy ez első telepet ő törölte. Azt állította ugyan felperes, hogy a törölt telep egyik forgató által utólagosan és jogtalanul vezettetett a váltóra, hogy e szerint tehát a törölt telep eredetileg a váltón nem volt, ezt az állítását azonban alperesek tagadásával szemben bizonyitani meg sem kísérletté, azt pedig, hogy a törlés az aláírás után bár, de alperesek beleegyezésével történt volna, nem is állította. Az első telep tehát a váltó eredeti tartalma szerint meglévén, felperes a váltót fizetés végett ezen a helyen lett volna köteles bemutatni, mert a mennyiben a váltón két fizetési hely jelöltetik ki, a váltótörvény 3. §-ának 7. pontja értelmében fizetési helynek az első tekintendő. Minthogy pedig felperes, a keresethez csatolt óvás tanúsága szerint, a váltót fizetés végett nem az első rendben megnevezett fizetési helyen mutatta be, visszkereseti joga a váltótörvény 43. § a értelmében nemcsak a forgató és kibocsátó, hanem az elfogadó ellenében is elenyé-