Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 155 mutattatott, s késedelme e nélkül a V. T. 40. §-a alapján sem állapitható meg, mert ez csak jogot ad a váltókövetelés letételére, de e részben kötelezettséget nem állapit meg. (Curia 1897 január 12-én 250/1896. sz. a.) 436. A letétbe helyezés a fizetést csak akkor pótolja, ha a lejáratkor és a fizetés helyén helyezték letétbe; ezért a hónapok múlva és nem a fizetés helyén letett összeg nem mentesítheti alperest a kereseti összeg megfizetése alól. (Curia 1896 deczember 11-én 1383/1895. és 1413/1895. sz. a.) 437. A váltótörvény 40. §-a csak feljogosítja, de nem kötelezi a váltóadóst a váltóösszeg birói letétbe helyezésére. A kir. Ítélőtábla: Tévesen vitatja felperes, hogy a nem telepitett váltót lejáratkor fizetés végett nem kell az elfogadónak bemutatni, hogy a bemutatás elmulasztása miatt az elfogadó kifogással élni nem jogosult, s hogy az elfogadó a váltóösszeget a váltótörvény 40. §-a értelmében birói letétbe helyezheti s csak igy szabadulhat a fizetési késedelemtől. A váltótörvény 102. és 43. § a világos intézkedéséből, de a dolog természetéből is önként következik, hogy a váltó lejáratkor fizetés végett az elfogadónak bemutatandó, még ha a váltó nincs is telepitve, mert az elfogadó csak a váltó bemutatása után s a nyugtatványozott váltó kiadása ellenében köteles fizetni s a váltó bemutatása nélkül nem is fizethet, mivel nem tudhatja, kinek kezében van a lejáratkor a váltó s ki van jogosítva a fizetést követelni. A váltótörvény 40. §-a pedig csak feljogositja az elfogadót arra, hogyha a váltó lejáratakor a fizetést ki sem követeli, az óvás felvételére rendelt határidő letelte után a váltóösszeget a bíróságnál letehesse, de erre az elfogadót nem kötelezi, ily kötelezettség hiányában pedig, kötelezettség elmulasztásáról és ennek alapján az elfogadó fizetési késedelméről szó sem lehet. Sőt ellenkezőleg a fentiekből következik, hogy a mig a lejárt váltónak fizetés végett bemutatása meg nem történik, az elfogadó nincs fizetési késedelemben, hanem a váltótulajdonos terhére esik a bemutatási és pénzfelvételi késedelem, a minek folyományaként a váltólajdonos a váltó bemutatásáig terjedő időre késedelmi kamatot nem követelhet és ha a váltót annak külön bemutatása nélkül beperelte, a keresetnek az elfogadó kezéhez történt kézbesítéséig, a mi a váltó bemutatásával ugyanazonos hatályúnak tekintendő, sem késedelmi kamat fizetését, sem pedig a kézbesités előtt felmerült perköltség megtéritését nem igényelheti. Minthogy pedig felperes, nem tagadva alperesnek vonatkozó állítását, 1868 : LIV. t.-czikk 159. §-a értelmében beismerte azt, hogy a kereseti váltót fizetés végett alperesnek be nem mutatta : őt keresetével a kereset kézbesitése előtti időre eső késedelmi kamat és költség iránti kérelmével el kellett utasitani. A m. kir. Curia : Helybenhagyja. (1894. febr. 28 án 1888/1893. sz. a. Azonos 68/1901.)