Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

Az idegen váltóról. 113 telheti, szemben a váltótörvény 29. §-ának rendelkezéseivel figyelembe nem jöhet. De nem vehető figyelembe alperesnek az a kifogása sem, hogy a biztonság hiánya miatti biztositási visszkeresetek a váltótörvény 29. §-ának 1. pontjában meghatározott, itt fennforgó abban az esetében, ha az elfogadó csőd alá jutott, az elfogadó csődtömege gondnokánál felvett óvással nincs igazolva, hogy a váltóbirtokos az elfogadótól biztositást nem kapott. .A váltói jogok érvényesítésére vagy fentartására szolgáló cselekmények, a miként ezt a kir. Curia már több esetben kimondotta, hatályosan teljesíthetők ugyan magánál a csődbejutott elfogadónál, illetve telepitett váltónál a csődbejutott telepesnél is; mégis, tekintve, hogy a tömeggondnoknak a csődtörvényben jelesül a csődtörvény 3. és 100. §-ában reá ruházott jogkörnél és ebből folyó kötelességeinél fogva a közadós vagyoni viszonyairól kellő tájékozottsággal kell birnia, s a 101. §. szerint a közadós köteles a tömeggondnoknak a szükséges felvilágosításokat megadni: a váltótörvény 29. §-ának 4. bekezdése értelmében adandó nyilatkozatra a tömeggondnok is ép ugy hivatva van, mint maga a közadós; s ezeknél fogva az elfogadó csődtömege gondnokánál, illetőleg vele szemben felvett óvás annak igazolására, hogy a váltóbirtokos az elfogadótól biztositást nem nyert, elegendő. A sommás végzés tehát mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával hatályban fenntartandó és alperes mint pervesztes, a p. t. 251. §-a alapján a per- és felebbezési költség fizetésére kötelezendő volt. (1889 márczius 7-én 99/899. sz. a.) 315. Biztonság hiánya miatt követelt biztosítás iránti perben (V. T. 29. §.) akkor is érdemben döntendő el a biztosítás kérdése, ha időközben a váltó kifizettetett. (1897 deczember 28-án 656/1897. sz. a.) 316. A V. T. 29. §. 2. pontjára alapított biztonsági kereset megállapítása tárgyában fontos szerepet játszván az a körülmény, hogy az elfogadó — kitől a biztosítás követeltetett — elfogadó vagy kibocsátó gyanánt irta-e alá a váltót — ez a körülmény bizonyítás tárgyává teendő, de csak a közvetlen szerződő féllel szemben — a V. T. 93. §. értelmében — ha magából a váltóból nem tűnik ki a megmásitás, a mely esetben ez mindenkivel szemben sikeresen érvényesíthető kifogást képez. (1898 deczember 30-án 1222/1898. sz. a.) 317- Az előző ellen még igazolt veszély alapján sem lehet a biztositási végrehajtást elrendelni oly esetben, midőn az előző ellen biztonság hiánya miatt visszkeresetnek van helye, ezzel egyidejűleg vagy annak meginditása után. (Budapesti Ítélőtábla 1884. deczember 10 én 5794. sz. a.) 318- A váltótörvénynek 29. §-a megállapítja azokat a feltételeket, a melyektől függőleg biztonság hiánya miatt visszkeresetnek van Grecsák : Magyar Döntvénytár. II. 8