Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

106 Az idegen váltóról. megfelelt, vagy az adott viszonyok között ez a kitöltés a váltóforga­lomban szokásos lett volna, stb. A m. kir, Curia: Indokaiból helybenhagyta, stb. (1900 szep­tember 19-én 611/1900. sz. a.) 296. A jogellenes telepítés kifogása oly esetben, melyben a váltó az intézvényezett lakhelyére nézve is kitöltetlenül állíttatott ki, harmadik jóhiszemű birtokossal szemben nem érvényesíthető, mert ily esetben csak jogellenes kitöltésről lehet szó. A m. kir. Curia: K. Lajos alperes kifogását arra alapitotta, hogy akkor, mikor ő a kereseti váltót kibocsátói minőségben aláirta, a telepités a váltón nem létezett, tehát utólag az ő beleegyezése és tudta nélkül Íratván oda, a telephelyen az elfogadó ellen felvett óvás a visszkeresetnek ellene való fentartására nem alkalmas. Alperes azonban kifogásaiban és utóbb a per folyamán sem állította, hogy akkor, a mikor ő a váltót kibocsátói aláírásával ellátta, az intézvé­nyezett neve és a mellett annak a váltótörvény 3. §. 7. pontja értel­mében fizetési helynek tekintendő lakhelye már ki volt tüntetve; ez a körülmény pedig lényeges, mert csak abban az esetben, ha ekkor a fizetési hely lényeges váltókellékének kitöltésére vonatkozó jog már ki volt merítve, esik a telep utólagos kijelölése a hamisítás fogalma alá, és mert az ellenkező esetben csakis a harmadik jóhiszemű váltóbirtokossal szemben nem érvényesíthető jogellenes kitöltésről lehet szó. Minthogy pedig alperesek azon kifogást, hogy a váltó telepítése tudtuk és beleegyezésük nélkül utólag történt, mint jogellenes kitöl­tését a váltónak, a harmadik jóhiszemű váltóbirtokossal szemben nem érvényesíthetik, stb. (1900 június 5-én 328/1900. sz. a.) 297. A kitöltetlenül átadott váltónak utólagos megállapodás nélküli telepítése is jogellenes ugyan, de ez nem megmásitása a váltótarta­lomnak, hanem jogellenes kitöltés, mivel a váltóbirtokos a V. T. 93. §-ban foglalt jogát kim eritette már azzal, hogy az intézvényezett lakhelyét tüntette ki a váltón, a mely a V. T. 3. §. 7. pontja szerint egyúttal fizetési helynek volt tekintendő ; ebből a felfogásból kiindulva azonban ez a kifogás harmadik személylyel szemben, a ki ugyanis nem maga töltötte ki az utólagos telepítést, hanem a váltót már igy kapta — a V. T. 93. §-a értelmében sikeresen nem érvényesít­hető. (Curia 1898 deczember 30-án 1218/1898. sz. a.) 298. Az a váltóbirtokos, a ki a váltót üresen, a fizetési helyre, valamint az intézvényezett lakhelyére is kitöltetlenül kapta és igy adta tovább, az utólagos telepités kifogását azért tartozik tűrni, mert a váltó visszaváltásakor tudnia kellett a jogellenes telepítés­ről s igy harmadik jóhiszemű váltóbirtokosnak nem tekinthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom