Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

104 Az idegen váltóról. miből következik, hogy utólagos telepités esetében nem a váltókötelezetten áll bizonyitani azt, hogy ez megállapodásellenesen történt, hanem a váltóbirtokosnak azt, hogy megállapodásszerüen tölthette ki a váltót. (1898 november 10-én 859/1898. sz. a.) 293. Oly esetben, midőn valamely váltó a kiállításakor sem az intézvényezett lakhelyével, sem más fizetési helylyel nem volt kitöltve, a váltónak az intézvényezett lakhelyével és egyúttal attól különböző fizetési helylyel való ellátásával a fizetési helyre vonatkozó lényeges kellék töltetik ki, a mely kitöltésnek jogellenessége miatt felhozott kifogás a váltótörvény 93. §-a értelmében csupán az e tekintetben rosszhiszemű váltóbirtokos ellen hozható fel sikeresen. A m. kir. Curia: A kihallgatott tanuk vallomásai alapján helyesen állapította meg a másodbiróság, hogy a kereseti váltó annak kiállításakor csak az összeg tekintetében volt kitöltve, minden egyéb lényeges kelléket pedig nélkülözött és azon sem az intézvényezett lakhelye, sem külön fizetési hely kitöltve nem volt. Ily tényállás mellett a III. és IV. r. alperesek azt a kifogást, hogy a kereseti váltó utólagosan az ő beleegyezésük nélkül telepittetett, felperessel szemben sikerrel csak abban az esetben érvényesithetnék, ha felperes tagadása ellenében bizonyitanák azt, hogy a kereseti váltó még akkor sem volt kitöltve és hogy különösen a telepités abból hiányzott még akkor is, midőn felperes ezt a váltót az annak forgalomba hozatalával a III. és IV. r. alperesek részéről megbizott I. r. alperestől megszerezte, vagy hogy felperes a váltó megszerzésekor tudta azt, hogy az utólagosan a III. és IV. r. alpereseknek beleegyezése nélkül telepittetett, mert oly esetben, midőn valamely váltó a kiállításkor sem. az intézvényezett lakhelyével, sem más fizetési helylyel nem volt kitöltve, az a fizetési helyre vonatkozó lényeges kelléket nélkülözvén, a váltónak az intézvényezett lakhelyével és egyúttal attól különböző fizetési helylyel való ellátásával a fizetési helyre vonatkozó lényeges kellék töltetik ki, az ily kitöltésnek jogellenessége miatt felhozott kifogás tehát azonos tekintet alá esvén a váltó lényeges kellékének megállapodásellenes kitöltéséből meritett kifogással, a V. T. 93. §-a értelmében csupán az e tekintetben rosszhiszemű váltóbirtokos ellen hozható fel sikeresen. Minthogy azonban III. és IV. alperesek egyáltalában nem bizonyították azt, hogy a kereseti váltót felperes a telep tekintetében kitöltetlenül kapta, vagy hogy a telepnek utólagos és megállapodásellenes kitöltéséről a váltó megszerzésekor tudomása volt: a másodbiróság a nevezett alpereseknek a jogellenes telepítésre alapitott kifogását helyesen mellőzte, miért is és tekintve, hogy egyéb kifogást ezek az alperesek fel nem hoztak, a másodbiróságnak őket feltétlenül marasztaló Ítéletét a most kifejtett okokból helyben kellett hagyni (1901 február 28-án 1052/1900. sz. a.)