Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

102 Az idegen váltóról. váltókereset fennállását nem érinti, stb., mindezeknél fogva a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság Ítélete volt helybenhagyandó. (1897 október 27-én 792/1897- sz. a.) 287. A váltón két telepes is megjelölhető, de az elfogadó ilyen esetben a váltófedezetet a vagylagosan megjelölt telepesek bármelyikéhez elküldheti. A kir. ítélőtábla: A keresethez A. alatt csatolt váltó következő szavakkal van telepit ve: »Zahlbar in Budapest beim Aussteller oder bei der Vereinigten Budapester Hauptstádtischen Sparcassa«, azaz a a váltón egy telephely, de vagylagosan két telepes van megjelölve. A V. T. 24. §-a elvileg nem zárja ugyan ki több telepesnek kijelölését, de ily esetben a V. T. 43. §-nak eleget teendő s minthogy az elfogadó jogositva van a váltófedezetet a vagylagosan kijelölt telepesek bármelyikéhez elküldeni, természetszerűleg a váltót fizetés végett mindkét telepesnél be kell mutatni és csak ha mindkét telepes tagadja meg a váltónak kifizetését, tekinthető a fizetés megtagadása megállapítottnak. Ebből következik egyúttal, hogy az elfogadó elleni váltókereset fentartására szükséges óvás az ekként telepitett váltóknál csak akkor maradhat el, ha lejáratkor mindkét telepes egyaránt és egyidejűleg birtokosa a váltónak, a mi csak oly körülmények közt fordulhat elő, ha a két telepes rendelvényes, vagy forgatmányostárs egy és nem különböző forgatmány alapján. Minthogy pedig ily esetről jelenleg szó sincs és maga felperes is azt állítja, hogy a kereseti váltót az egyik telepestől, t. i. az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztártól a lugosi népbank, ettől meg felperes váltotta vissza és igy a kereseti váltónak lejárásakor nem mind a két telepes volt egyidejüleges birtokosa, a V". T. 44. §-a alkalmazást nem nyervén. Felperes, ki a kereseti váltónak jelenlegi alakját vitatja megállapodásszerünek és azt maga részéről elfogadja a végett, hogy kereseti jogát a váltó elfogadója ellen fentarsa, tartozott volna a kereseti váltót a másik telepesnél lejáratkor óvatolni, esetleg ha a váltó lejáratkor a másik telepes, t. i. az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár volt a váltó birtokában, ennek kellett volna felperes ellen az óvást felvétetni. Jelen esetben ezek egyike sem történt meg, minek folytán felperes váltókereseti jogát alperes ellen elvesztette. A m. kir. Curia: Helybenhagyja. (1893 január 31-én 469/1892. sz. a.) 288. Az ilyen kifejezéssel „Falls bei N. N." megjelölt második fizetési hely nem tekinthető második telepnek, hanem szükségbeli utalványozottnak, a kinél a váltó az elfogadó elleni váltókereset fentartására meg nem óvatolandó (V. T. 61. §.). (Curia 1897 november 3-án 1326/1896. sz. a.) 289. A két telepessel ellátott váltó mindkét helyen lévén fizetés végett bemutatandó, az mindkét helyen óvatolandó. (Zahlbar