Magyar döntvénytár, 2. kötet (1904)

90 Az idegen váltóról. 261. Az a váltókötelezett, a ki ismerve azt az üzleti gyakorlatot, mely szerint a leszámítolt váltók mindig a váltóbirtokos által saját magánál telepittettek, küldötte be ugyancsak leszámítolás végett a felperes váltóbirtokoshoz, a váltónak ilyetén utólagos telepítéséhez előzetesen beleegyezettnek tekintendő. A kir. ítélőtábla : Egyebekben az első bíróság Ítéletét megváltoztatni és az alperest, mint a törvényes kellékekkel ellátott kereseti váltónak kibocsátóját és forgatóját a váltótörvény 7-, 12. és 51. §-a alapján a váltótőke, ennek kamata, V3 % váltódij és az óvási költség megfizetésére kötelezni azért kellett, mert G. A. és B. A. tanuknak a S. E. T. 64. §-a értelmében mérlegelt és G. alatti levél tartalmával is támogatott vallomásával bizonyítva van, hogy a nevezett alperes hosszú időn át a felperes czéggel üzleti összeköttetésben állott, a mennyiben váltóit nála leszámitoitatta, hogy ezek a váltók az üzleti összeköttetés egész tartama alatt utólagosan is Budapesten és a felperes czégnél fizetendőleg teljesítettek és hogy B. M. az ekép teljesített váltókat mindannyiszor kifogás és észrevétel nélkül beváltotta. Minthogy pedig a G. alatti levélből kitűnik, hogy a kereseti váltót B. M. küldötte be a felperes czégnek leszámítolás végett & minthogy az alperes nem állítja, hogy erre a váltóra nézve külön és eltérő megállapodás létesült volna, mindezekből okszerüleg következik, hogy B. M., a ki az üzleti gyakorlatot ismerve, küldötte be a váltót, annak utólagos telepítéséhez már előzetesen beleegyezésével hozzájárult, stb. A m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1901 szeptember 4-én 337/1901. sz. a.) 262. Abból az állandó gyakorlatból, hogy valamely pénzintézet a nála leszámítolt váltókat saját magához telepíteni szokta, nem következik, hogy az utólagosan történt ilyen telepítés jogszerű, hanem csak az következtetendő, hogy az olyan egyén, a ki ismeri a pénzintézet állandó gyakorlatát és mégis a váltót leszámítolás végett benyújtja a nélkül, hogy a gyakorlattól eltérő kikötést tenne, beleegyezett, hogy a váltó az illető pénzintézetnél követett állandó gyakorlat szerint telepíttessék. A m. kir. Curia: Abból az állandó gyakorlatból, hogy valamely pénzintézet a nála leszámítolt váltókat saját magához telepíteni szokta, nem következik, hogy az utólagosan történt ilyen telepítés jogszerű, hanem csak az következtetendő, hogy az olyan egyén, a ki ismeri a pénzintézet állandó gyakorlatát és mégis a váltó leszámítolás végett benyújtja a nélkül, hogy a gyakorlattól eltérő kikötést tenne, beleegyezett, hogy a váltó az illető pénzintézetnél követett állandó gyakorlat szerint telepíttessék. Tekintve tehát, hogy a másodbiróság ítéletének, e részben itt is elfogadott indokolása szerint a felperes pénzintézetnél a leszámi-