Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

46 A Curiának 1881: LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. miatt nem gyakorolhattak, a felebbvitel általános szabályai szerint élhessenek ; tekintve továbbá, hogy a ki nem hirdetett, hanem kézbesített végzés kihirdetésének a felebbviteli biróságok által utólagos elrendelése az ügy elintézését elodázná, a feleket pedig szükség nélkül költségekkel terhelné ; végre tekintve, hogy a többször idézett 119. §-ban emiitett 3 napi határidő nem a felfolyamodás beadására, hanem a végzés kihirdetésekor azonnal bejelentett felfolyamodás indokolására van szabva, ellenben a felebbvitel általános szabályai szerint azon esetben, ha a végzés kézbesittetik, a felfolyamodás a kézbesitéstől számitott 8 napi határidő alatt benyújtható : ezeknél fogva ki volt mondható, hogy az 1881. évi LX. t. cz. 119. §-a rendelkezése ellenére, a tárgyalás után azonnal ki nem hirdetett, hanem kézbesitett végzés ellen 3 napon túl, hanem 8 napon belül beadott felfolyamodás elkésés indokából vissza nem utasitható. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1887. évi ápril hó lü-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1887. évi május hó 13-án tartott teljes ülésben. 39. szám. Bekebelezett adóssággal terhelt ingatlan vevője az adás-vevési szerződésben kötelezett vételár részletek fizetését mindenkor jogosan és feltétlenül megtagadhatja-e azon oknál fogva, mert a bekebelezett adósságok az eladási szerződés kelte után az eladó által nem töröltettek ? (6932., 6933/1786. és 3347/1887. polg. számokhoz.) Határozat. Oly adás-vételi szerződés alapján, melyben az eladott ingatlanra zálogjogilag bejegyzett adósság iránt a szerződő felek nem intézkedtek, azon esetben, ha bíróilag megállapítható az, hogy a<: eladó az eladott ingatlant tehermentesen köteles a vevőnek átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy a vételár hátralékánakfeltétlen fizetésétsaját kezeihez mindaddig nem követelheti, mig a bejegyzett, zálogjog törlését nem eszközli. Bizonyos körülmények között azonban, nevezetesen akkor, midőn a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az eladó a vételárnak birói kézhez való letételét, és a biró a fenforgó viszonyok tekintetbevételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt. mindamellett, hogy a zálogjog fennáll, birói kézhez fizesse le. Indokok: Ha valamely ingatlan iránt a tulajdonos és a vevő között az ingatlan átruházásának feltételeit, különösen azt, hogy az ingatlanra bejegyzett adósságokat az eladó vagy a vevő fél tartozik-e törleszteni és hogy a vevő tekintet nélkül a fennálló bejegyzett