Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

512 A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441—442. § ai alapján hozott határozatai. ellene egy hónap beszámításával megállapított nyolcz (8) havi börtönbüntetést azonnal megkezdette, minek következtében a reá vonatkozó értesítés a B. P. 506. § ának harmadik bekezdése értelmében a kir. ügyészségnek kiadatott, 1901- évi október 5-től kezdve nem volt többé vizsgálati fogságban, hanem tényleg büntetését töltötte; s hogy ebből kifolyóan az 1901. évi október 5 tői a másodfokú bíróság ítéletének 1902. évi január 15 én történt hozásáig fogságban töltött idő vizsgálati fogság czimén a B. T. K. 94. §-a alapján a büntetésbe való beszámítás tárgyát nem képezhette. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni, a törvénysértést megállapítani s egyúttal, minthogy a kir. Ítélőtábla ítéletének az a rendelkezése, mely szerint a H. (Zs.) P. vádlottra kiszabott egy (1) évi börtönbüntetés 1902. évi január 15-től számítandó és abból az 1901. évi szeptember 3-tól fenti napig tartott fogság által négy (4) hónap kitöltöttnek veendő, a vádlott hátrányára szolgál, a mennyiben a vádlott büntetését ezen számítás szerint csak 1902. évi szeptember 15-én állaná ki, holott a büntetés a törvény helyes alkalmazásával már 1902. évi szeptember 5-én végződik, a kir. ítélőtábla ítéletének jelezett rendelkezését a B. P. 442. §-ának utolsó bekezdéséhez képest hatályon kívül helyezni és vádlott büntetésének 1901. évi október 5-től való számítását az egy havi fogság beszámítására vonatkozó elsőbirósági rendelkezés fentartásával elrendelni kellett. Kelt Budapesten, 1902. évi május hó 7-ik napján. 44. izám. A B. P. 550. íjának utolsó bekezdését sérti a kir. törvényszéknek mint felebbv.teii bíróságnak az az eljárása, hogy tárgyalás kitűzése nélkül, tanácsülésben vizsgál felül oly ítéletet, a mely ellen a bűnösség megállapítása tekintetében is felebbezés használtatott. (4703/1902. B. sz.) A koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslatának részben hely adatik és kimondatik, hogy a fiumei kir. törvényszék azon intézkedésével, hogy a bűnösség és a minősítés kérdésében felebbezett ügyet tanácsülésben vizsgálta felül, megsértette a B. P. 550. §-ának utolsó bekezdését; egyebekben a koronaügyész perorvoslata elutasittatik. Indokok: Sch. Gyula fiumei lakos a fiumei kir. egyes bíróságnál 1901 február 17 én feljelentést tett J. Miklós ellen rágalmazás miatt, mivel ez azt beszélte, hogy őt (a főmagánvádlót) L. József pofon ütötte. Ennek az ügynek 1901. évi június 3-án tartott tárgyalásán kiderülvén, hogy J.-nak L. József mondta, hogy ő a főmagánvádlót pofon ütötte, főmagánvádló elejtve a J. ellen emelt vádat, L. Józsefet kérte a becsületsértés vétsége miatt megbüntetni. Az egyes bíróság 1901 november 4-én 2829- sz. alatt hozott ítéletével bűnösnek mondta ki L. József vádlottat a Sch. Gyula sérelmére elkövetett becsületsértés vétségében s ezért őt behajthat-