Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441 -442. §-ai alapján hozott határozatai. 495 kir. ügyész panaszára mondja büntetendőnek, azt bizonyitja, hogy ez a kihágás a sértett fél indítványára üldözendő bűncselekmény jellegével fel nem ruháztatott; s minthogy ily jelleget utóbb sem nyert, nyilvánvaló, hogy zugirászat esetében a vád emelésére és képviseletére a kir. ügyész hivatott, még pedig mint az 1871. évi XXXIII. t.-czikkel szervezett kir. ügyészség tagja, kinek, mint ilyennek e törvény 17. §-ának a) pontja értelmében a hivatalból üldözendő bűncselekmények esetében a bűnvádi eljárás megindításának eszközlése hivatásához tartozott. Ezen a bűnvádi perrendtartásról alkotott 1896. évi XXXIII. t.-cz. sem tett változást, mert ennek 33. §-a szerint a kir. ügyészségnek kötelessége a tudomására jutott, hivatalból üldözendő bűncselekmények tárgyában a nyomozást teljesíttetni és a bűnvádi eljárásban a közvádat képviselni. Csakhogy ez a törvény az ügyészség szervezetét az »ügyészségi megbizott« joggyakorlatunkban addig ismeretlen intézményének létesítésével kiegészítette, az ügyészi megbizottat a járásbíróság előtt folytatott eljárásban a közvádló hatáskörével ruházván fel. Hogy az ügyészségi megbizott az ügyészség szervezetébe tartozó közeg, kitűnik a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről rendelkező 1897. évi XXXIY. törvényczikk 12. és 13. §-aiból, melyek szerint az ügyészségi megbizott ebben a minőségében közvetlenül a kir. ügyésznek van alárendelve és az ügyészségi megbizottak teendőit a kir. főügyész és helyettese, kir. ügyész és kir. alügyész is végezhetik és kitűnik az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 28. §-a alapján kiadott büntető ügyviteli szabályok 118. §-ából is, mely szerint az ügyészségi megbizott és a járásbíróság között való érintkezés módozatait az ügyészségi utasitás határozza meg. Hogy pedig az ügyészségi megbizott a járásbíróság előtt folytatott eljárásban a közvádló teendőit teljesiti, azt a bűnvádi perrendtartás következő rendelkezései kétségen kivül helyezik. Ugyanis a B. P. 542. § ának ötödik bekezdése szerint: »a királyi ügyészség alatt rendszerint az ügyészségi megbizott értendő;« az 522. §. szerint : »a közvádat a járásbíróság előtt rendszerint ügyészségi megbizott képviseli;« az 525. §. utolsó bekezdése szerint: »a járásbíróság a közvetlenül nála tett vagy hozzá érkezett feljelentést vagy vádindit^ányt inditvány, illetőleg nyilatkozat előterjesztése végett haladék nélkül közli az ügyészségi megbizottal« és az 526. §. szerint : »az ügyészségi megbizott a hivatalból üldözendő bűncselekmények tárgyában vádat emelhet a sértett vagy hatóság részéről tett feljelentés nélkül« is. Minthogy pedig az ügyészségi megbizott a Leibicz város polgármestere részéről felvett jegyzőkönyvben foglalt és a kir. járásbíróság által inditványtétel végett vele közölt adatok alapján H. K. ellen az 1874. évi XXXIV. t.-czikk 39. §-ában körülirt zugirászat kihágása miatt vádat emelt; minthogy ez a kihágás hivatalból üldözendő bűncselekmény lévén, teljesen közömbös az, vájjon az emiitett jegyzőkönyvben megnevezett egyének az abban foglalt nyilatkozatukat mint panaszlók, vagy más minőségben tették: és minthogy az ügyészségi