Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
A Curiának 1896 : XXXIIL t -ez. 441—442. § ai alapján hozott határozatai. 493 Ad 5. Megsértette végül az Ítélet az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 27. § ának utolsó rendelkezését, a mennyiben az 1880. évi augusztus hó 15 ről 2265. I. M. E. szám alatt kiadott, de az idézett 27. §-szal hatálytalanított rendelet 107. § ára hivatkozik, a B. P. 479. és 480. §§. helyett. Ad 6. Az Ítélet kihirdetése után magánvádlónak a kártérités, valamint az Ítélet sulyosbitása iránt bejelentett felebbezését a biróság visszautasította, holott a B. P. 383. §. III. 1. pontja a vádlott terhére a íőmagánvádlónak is feltétlenül megadja a felebbezési jogot, mely a 382. §. szerint az Ítéletnek rendelkező része és indokolása, továbbá a főtárgyaláson és a& Ítélethozatalnál felmerült semmiségi ok miatt is használható. Ezt a jogot pedig a járásbíróságok előtt folyó eljárásra vonatkozólag a B. P. 547. § ának második bekezdése a magánjogi igény tárgyában éppen nem, a büntetés kiszabása tekintetében pedig csak akkor korlátozza, ha a járásbíróság a B. T. K. 92. §-át, illetőleg a K. B. T. K. 21. §-át nem alkalmazta. Minthogy pedig az itéletbec a B. T. K. 95. § a — habár csak hallgatag — de mégis alkalmaztatott, a főmagánvádlónak felebbezése mindkét irányban elfogadandó lett volna. Végül megjegyeztetik, hogy azok az okok, a melyek alapján e helyütt megsemmisitő határozat vagy más Ítélet lenne hozandó, fenn nem forognak, tehát a jelen végzés a B. P. 442. §-a értelméhez képest a felekre nézve hatálylyal nem bir. Miről az eljárt kir. járásbíróság azzal az utasítással értesíttetik, hogy ítéletének hivatalos másolatát (vagy kiadványát) nyolez nap alatt s közvetlenül ide terjessze fel. Kelt Budapesten, 1901. évi szeptember hó 19- napján. 26. szám. A B. T. K. 418. §-ába ütköző vétségre a pénzbüntetés, mint mellékbüntetés 100 koronától 2000 koronáig terjedhetvén, a pénzbüntetés 100 korona összegen alul csak a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásba vétele mellett lehetséges; a B. P. 385. §. 2. pontja alapján anyagi semmiségi okot képez, ha a biróság a B. T. K. 92. § ának felhívása nélkül ily vétségre a pénzbüntetést 100 koronán alóli összegben szabja ki; az ítélet rendelkező részének vádlott elitélése esetében tartalmazni kell a kiszabott büntetés alapjául szolgáló törvényszakaszokat; elitéles esetében az Ítélet indokolásában a súlyosító és enyhítő körülmények — különösen azok, melyek a B. T. K. 92. §-ának alkalmazására vezetnek — megjelölendők; a kir. járásbíróságnak mindezek figyelembe vétele nélkül hozott Ítélete a törvényt megsértette. (5790/1901. B. sz.) A kir. koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a szerencsi kir. járásbíróság fentidézett keletű és számú ítéletével megsértette a törvényt és pedig:
